Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
PESTISJÁR VÁNY PEST MEGYÉBEN... részébe eljutni.89 Balassa beavatkozását az a körülmény tette szükségessé, hogy az illetékes Berényi Tamás Tiszán inneni kerületi biztos 1740 májusától elmulasztotta a védvonal kiépítését.90 Heves megye novemberben létesített a Zagyva mentén egy védelmi vonalat, amely valószínűleg 1741 elején megszűnt, mivel a Helytartótanács ezek felszámolására már 1740. november 26-án engedélyt adott.91 A Pest megye déli határain 1739 áprilisában északra vont, és 1740 elején felszámolt védvonalat ugyanazon év májusában kellett helyreállítani Szeged ismételt pestisfertőzése miatt. A nyár folyamán a Deseőffy ezred őrnagya, Hadik András Kecskeméten egyeztetett Csongrád és Pest megyék, valamint a jászkun-kerületek képviselőivel a Szeged környéki vesztegzárról. Ott végül Pusztaszer és Szentlászló között összesen 47 fő (A Deseőffy ezredből 1 őrmester, 1 tizedes és 25 közlegény, Csongrád megyéből 1 biztos és 8 őr, Pest megyéből pedig 1 biztos és 10 őr) biztosította a terület elkülönítését.92 Egy hónappal később, a kalocsai közgyűlést követően Baja környékén a mai Érsekcsanádtól Mélykút és Jankovác településekig tartó újabb védvonal felállításáról hoztak határozatot, ahol 22 katona (3 tizedes és 19 közlegény), valamint ugyancsak 22 megyei kiküldött (2 biztos, 1 albiztos és 19 őr) teljesített szolgálatot.9j Ez utóbbi védvonalak megszüntetéséről a Helytartótanács rendelkezése nyomán Pest megye 1740. december 5-én intézkedett.94 95 A törvényhatóságnak még 1742-ben és 1743-ban is kellett őröket biztosítania az újrafertőződő Pest körülzárására, illetve a szegedi és a szolnoki védvonal fenntartása esetén, ám sajnos ezek részletei ismeretlenek számunkra.93 A megyehatárokon felállított védvonalakkal kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy az őrség létszáma alapján képtelenek voltak a nagyobb területek hatékony lezárását biztosítani, csak a jelentős forgalmú utak ellenőrzésére állt készen a magyar közigazgatás. Az alacsony létszámú őrcsapatok elhelyezésére ugyanis nem csupán Pest megye határán találunk példákat. A nagy területű Somogy megye határait ugyanis mindössze 351 őr vigyázta 1739-ben.96 Egész megyényi területek elzárása természetesen nem volt önmagában elegendő a lakosok védelme érdekében, ahhoz a már fertőzött települések körbekerítésére is szükség volt. A fentebbiekben már szó volt arról, hogy az első három település körbezárását még gond nélkül megoldotta a megye, azonban 1739 májusában egyszerre kilenc, majd a következő hónapban újabb 10 településen jelentkezett a fekete halál. Június válságos napjaiban az alábbi települések őrzését sikerült megoldani: Buda, Pest, Kecskemét, Izsák és Kécske. A többi helységben csak a 89 MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Balassa Pál 1740. évi levelei, 244. p. 90 MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Berényi Tamás 1740. évi levelei, 55. p. 91 MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Balassa Pál 1740. évi levelei, 306. p., BOROSY, 6020. regeszta és LlNZBAUER, 179. o. 92 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 1040/2. 290. v. 93 Uo. No. 1046/2. 305. v. 94 BOROSY, 6020. regeszta. 95 MNL-PMLIV. 23-b/l. 1741/42.1. 6. r.; uo. 1742/43.3. v. és 1743/44.4. v. skk. ld. még Linzbauer, 208. o. 96 MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Esterházy János 1739. évi levelei, 87-89. p. 166
