Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742

betegek elkülönítését kezdték meg.97 A következő évtől kezdve már minden település lezárását meg tudták oldani.

1739 júniusában a védekezésre fogható emberek csekély száma arra kényszerítette a közigazgatást, hogy a megrettent lakosság önszervező erejét hívják segítségül. A szolgabírák az alábbiak végrehajtását rendelték el:

1) A települések állítsanak éjjel-nappal őröket határaikra és kerítsék körbe területüket.

2) A községekben egy-két ember járja végig az összes házat naponta, a gyanús betegekről tegyenek jelentést a bírónak és intézkedjenek elkülönítésükről.

3) A vesztegzár alá helyezettek élelmezéséről gondoskodjanak.

4) Zsidókat, cigányokat, koldusokat, görögöket és más csavargó életmódot folytató személyeket sehol ne engedjenek be a lakott helyekre.98

A zárlatok mai szemmel nézve igencsak lazák voltak. Éppen ezért az elrettentés fontos szerepet játszott a védekezésben. A szökni próbáló embereket 1739-ben akasztófákkal figyelmeztették az utak mentén, Buda közelében.99 Egy esztendővel később Grassalkovich Antal Váckisújfalu mellett élt hasonló eszközzel.100 101

A Budával kapcsolatos 1739. május 15-i királyi rendelet végrehajtása érdekében 4 tizedest választottak, összesen 36 emberrel, hogy figyeljék a városba vezető utakat. Az első szakasz Budafok és Tétény között szolgált 13 emberrel, a második Budaörs és Buda között 11 fővel őrizte az utat, a harmadik Budakeszinél 5, és végül a negyedik Óbudán 7 személyből állt. Kapitányuk Kostyán Mihály lett. Hetivásárt az óbudai és promontori1111 őrhely mellett lehetett tartani.102 A németül is beszélő őröket a közeli települések lakóinak kellett Óbudára küldeniük fegyverekkel, továbbá kenyér- és húsellátásukról is gondoskodniuk kellett.103

A települések valószínűleg kijátszották az előírásokat és a feladat ellátására alkalmatlan személyeket is küldtek, mivel egy esztendővel később Friebeisz Ferenc szolgabíró megtiltotta, hogy a Pilisi járás községei sántákat, bénákat, süketeket és öregeket küldjenek Buda őrzésére.104 105

Ugyanekkor Pestet hasonlóan csekély erővel, mintegy 26 emberrel figyelték. A Rákos pataknál, a váci út mellett 6, a rákosi vendéglő mellett, a cinkotai út és a keresztúri út figyelésére 8, az üllői út mellett 6, a Duna mellett, a soroksári úton Gu- bacs puszta határánál 6 őr szolgált. Sembery Györgyöt jelölték ki parancsnokuknak.103 A török háború miatt ekkor a reguláris katonaság bevetésére valószínűleg nem nyílt

______________________________________________________SCHRAMEK LÁSZLÓ

9

7 MNL-OL P 1314. No. 75602.

98 MNL-PML V. 302-a. 2. k. 144-145. p.

99 Borosy, 5465. regeszta.

100 MNL-OL P 1314. No. 75611.

101 Budafok 18. századi elnevezése.

102 Borosy, 5455. regeszta.

103 MNL-PML V. 302-a. 2. k. 141-142. p.

104 Uo. 201-202. p.

105 Borosy, 5456. regeszta.

167