Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Tóth Judit: Áruhalmozás vs. pultagitáció, avagy „az ellenség ismét a közellátás vonalán próbál zavart okozni.”

ÁRUHALMOZÁS VS. PULTAGITÁCIÓ nagyüzemi munkásság ellátásának megjavításával biztosítani a szocialista ipar fejlődésének lendületét. ”18 Mindezek mögött pedig az állt, hogy a pártállami rendszer az általa fő szö­vetségesnek tartott munkássághoz képest a parasztság, tágabban a város és a falu ellátásában egyértelműen különbséget tett az utóbbi hátrányára, törekedve ezen a téren is az osztályszempontok kellő érvényesítésére. Különösképpen megmutatkozott ez a jegyrendszer idején, hiszen ezek elosztásakor több olyan intézkedés is született, amely kimondottan az iparban dolgozók ellátásának érdekeit tartotta szem előtt.19 A kereskedelmi osztálynak ezen a területen is volt feladata, így a jegyrend­szer bevezetésével kapcsolatos előmunkálatok, mint például az igényjogosultak össze­írása, illetve a jegyek kiosztása.20 Ezen túl, mivel a hatalom a jegyrendszer bevezetésétől kezdve nyomon kívánta követni az országban kialakult közhangulatot, rendszeres jelentésekben kellett arról beszámolniuk.21 A közellátás „ellenségei” Amint arról már szó esett, a jegyrendszert 1949. szeptember 1-jével megszüntették ugyan, de a közellátási helyzet nem javult. Az 1950-es évet az általános hiány jelle­mezte, ezért a pártállami vezetés ismét a bevezetése mellett döntött. Akár volt azon­ban jegyrendszer, akár nem, az az 1950-es évek elejének közellátási viszonyain mit sem változtatott, a zavarok állandósultak. Általánossá vált, hogy a közellátás terén jelentkező problémák miatt a valós okok helyett az ellenségnek kikiáltott társadalmi csoportokhoz tartozókat tették fele­lőssé. A központi és a vidéki pártlapok már 1949-től állandó jelleggel közöltek cikke­ket22 az ellátási gondokért felelős ellenséges szándékú árurejtegetőkről, akik között előszeretettel emlegették a kulákokat. Emellett a sajtótermékekben gyakran olvasha­tunk a különféle „szabotázsakciókról”. Az éberséget, az ellenség keresését és leleple­zésének szükségességét a vezetés éppen ezért a legfontosabb feladatok között jelölte meg.23 Rákosi Mátyásnak a KV 1950. február 10-én elmondott beszédében külön rész foglalkozott az „éberség eltompulásának” veszélyével, majd kiemelte, hogy „való­ban úgy látszott, hogy az éberség területén fordulat áll be, hogy pártunk megtanulta, hogy minden néven nevezhető nehézségénél, hibánál vagy bajnál az okok között ke­resse az ellenség kezét is ”.24 18 MNL-PML XXIII. 2. 12. kötet, 1952. január 16. 19 Bővebben lásd: Tóth 2013. 20 MNL-PML XXIII. 2. 6. kötet, 1951. február 21. 21 Részletesebben lásd: Csekö. 22 A Pest Megyei Xépújságban ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg cikkek: Áruhalmozók elítélé­se; Lisztfelvásárló kulákokat lepleztek le Nagykőrösön; Élelmiszert rejtegető és spekuláló kulákokat leple­zett le dolgozó népünk ébersége; Súlyos ítéletek feketevágásért; Dolgozó népünk ellen törnek az élelmiszerrejtegetö, háborúra spekuláló kulákok; Húsfeketézőket ítéltek el; A rendőrség őrizetbe vette a feketéző kulákokat. 23 PetŐ-SzakáCS, 169. o. 24 Idézi: PETŐ-SZAKÁCS, 170. o. 142

Next

/
Thumbnails
Contents