Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején

SZENTENDRE BOLSEVISTA SZAMLAJA

továbbá a vörös őrök, vörös katonák, vörös tengerészek fenntartásának költségeit is.124 125

A polgármesteri beszámoló elfogadását követően a képviselőtestület határozatot hozott arról, hogy Dr. Fadgyas János városi tiszti főügyész útján kártérítési pert kezdeményez123 a felelősségre vonható egyénekkel szemben. Ezzel kapcsolatban a képviselőtestület fontosnak tartotta kinyilvánítani, hogy „ bizonytalan kimenetelű perbe belebocsátkozni nem kíván, s csak azon volt munkástanácsbeli és intézőbizottsági tagok ellen kívánja a pert megindítani, kiknek vagyoni felelőssége kétségtelen. ”126

A város tiszti főügyésze a Pestvidéki Királyi Törvényszékhez benyújtott P. IV. 4101/1919. számú keresetlevelével 64 személy ellen kezdeményezett biztosítási végrehajtást, a város 810.000 Korona értékű követelésének biztosítása érdekében, amelyet a törvényszék 1919. augusztus 26-án kelt Pk. II. 3589/1919. számú végzésével rendelte el.127 A Szentendrei Királyi Járásbíróság 1919. szeptember 23-án kelt 1905/1919. számú végzésével a jelzálogjog a biztosítást szenvedők ingatlan vagyonára elő lett jegyezve, 810 000 Korona tőke és annak járulékai erejéig.128

„Szentendre bolsevista számlája’’ legkésőbb 1920 végére megtérült. Pest- Pilis-Solt-Kiskun vánnegye Törvényhatósági Bizottságának 1920. november 30-án kelt 23392.kig./l 920. 2151. kgy. számú határozata egyértelműen kimondta: „óvárosnak a kommunista uralom alatt keletkezett 1 millió [sic!] Korona adóssága időközben már teljesen kifizettetett” }29 Ennek ellenére a szentendrei képviselőtestület a városnak okozott károkért egyetemesen felelőssé tett, volt munkástanács tagokkal szembeni keresetét továbbra is fenntartotta. Az ügy 1926-ig elhúzódott, míg végül egy rövid határozatban rendelte el a városi képviselőtestület a per megszüntetését.130 131

Röviden érdemes kitérni arra is, hogy a földbirtokok köztulajdonba vételének megszüntetésével kapcsolatban az alispán által kiküldött bizottság felülvizsgálta a Tanácsköztársaság idején elvégzett, közérdekű műszaki munkákat.13' Az 1921 közepéig elhúzódó vizsgálat végén, a bizottság ezek közül mindössze egyet minősített indokolatlannak, amelyre vonatkozólag megállapította az azt elrendelő Szentendrei Direktórium tagjainak vagyoni felelősségét is. Kutatásaim során azonban ilyen jogcímen támasztott

124 MNL-PML V. 371. (16. kötet) 1919. szept. 23., 98. napirendi pont; MNL-PML V. 373-b. 4442/kig.l919. - 98. kgy. A polgármesteri beszámoló adatainál jóval részletesebb kimutatást lásd: MNL- PML V. 373-b. 4705/kig. 1919. Lásd még: „Szentendre kára a kommunista uralom alatt.” Szentendrei Néplap 1919. aug. 31., A Szentendrei Adóhivatal átvételére 1919. szeptember 10-én került sor. Az erről felvett jegyzőkönyvet lásd: MNL-PML V. 373-b. 4294/kig.l919.

125 Az 1881. évi LX. te. 227. és 228. §-ai alapján.

126 MNL-PML V. 371. (16. kötet) 1919. szept. 23. 99. véghatározat.

127 MNL-PML VII. 1-b. Pk II. 3589/1919.

128 Uo., MNL-PML V. 373-b. 12804/kig.l921„ MNL-PML IV. 408-b. 1722/1920.

129 MNL-PML IV. 408-b. (1921/39. cs.) 8603/kig.l921.4. v. és MNL-PMLV. 373-b. 1098/kig.l921.6. v.-9. v.

130 MNL-PML V. 371. 1923-1929. (18. kötet) 5435/kig.l926. - 132. k.gy. sz. véghatározat.

131 A felülvizsgálat jogalapját az 1. számú kormányrendelet, illetve azt módosító 4607/1919. M.E. számú rendelet végrehajtási utasításaként kiadott 92746/1919. F.M. számú körrendelet képezte. (RT 1919. 1103- 1109. o., Különös tekintettel: I. 1. pont., valamint: VHL 1919/36. 348-350. o.)

120