Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
MAGYAR ENDRE LEN ARD pártfogásába vette egyes vádlottak kegyelmi ügyét. így például Ifj. Mohács Józsefet az ügyészség azzal az indoklással ajánlotta kegyelemre, miszerint a vádlott „ a cselekményt, mint vörösőr, utasításra követte el. A cselekmény körülményeiből, de a vádlott magatartásából sem vonható következtetés arra, hogy érzülete és gondolkodása szerint a tanácsköztársaság eszmekörébe bekapcsolódott volna”}22 Ennél is megengedőbb álláspontot foglalt el a kegyelmi tanács egy másik vádlott ügyében, akit a következő indoklás alapján ítélt kegyelemre méltónak: „A vádejtések folytán Bajza Sándor terhére csak 1 rendű szemfélyes] szab[ad]ság megsértésének vétsége és 1 r.jendbeli] zsarolás kísérletének bűntette áll fenn. Az elébbi bűncselekményt Bajza Sándor, mint vörös őr utasításra követte el, az utóbbit pedig nyilván a téveszmék fertőző behatása alatt, az intéző bizottsági tagok biztatására. A kegyelmi tanács az utóbbi esetben alkalmi bűnözés esetét látta fennforogni, amennyiben az alacsonyabb műveltségű vádlott vélt jogigényét akarta csak jogtalan úton érvényesíteni. ” Ezen kívül a kegyelmi tanács enyhítő körülménynek minősítette azt is, hogy a vádlott a „családjával együtt az ellenforradalomból kifolyólag üldöztetésben részesült”, a vádlott által régebben elkövetett lopás vétségét (amit az ügyészség súlyosbító körülményként értékelt) azonban az azóta eltelt tíz év miatt nem vette figyelembe.12’ „Szentendre bolsevista számlája” Miután Dr. Antolik Amold polgármester 1919. augusztus 11-én visszatért hivatalába, azonnali pénztárvizsgálatot rendelt el, amelynek eredményeiről a szeptember 23-i képviselőtestületi ülésen számolt be. A proletárdiktatúra alatti vagyonkezelésre vonatkozólag a következőket mondta el. A munkástanács a városi futermést nem nyilvános árverésen értékesítette, hanem azt „atyafiságosan [,] darabszám szerint osztatott ki, igen sok esetben nevetségesen alacsony vételár ellenében. E címen a város közpénztárát 100 000 korona veszteség érte. ” A városi pénzügyi alapok és naplók összesített egyenlegében 109 156 Korona 83 fillér túlkiadást állapított meg, amelyek miatt nagyrészt a volt direktóriumot tette felelőssé. Ennek kiegyenlítése érdekében pótköltségvetés elkészítésére utasította a számvevőt. Összesen 154 300 Korona készpénzt és 32 491 Korona 8 fillér értéket tettek ki a letartóztatott polgároktól kikényszerített pénzek. Ezen összegekből és a városi pénztár vagyonából fedezte a munkástanács a funkcionáriusok fizetését, a május elsejei népünnepély rendezését, egyes köztulajdonba vett házak és intézmények (mint például a munkásbiztosító pénztártól köztulajdonba vett szanatórium és a lefoglalt Weresmarthy-féle villából kialakított pártház) felújításának, átalakításának, 122 123 122 MNL-OL K 579. PTI 653. f. 3. cs. 1921-U-12731.43. föl. 123 Uo. 7. föl. 119
