Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
művészeti előadói kapták meg. Az osztályok egy-egy dicsérő oklevelet kaptak, az osztályok vezetői és előadói pedig könyvjutalomban részesültek.111 A műsoros estekre a csoportok programjaikat a megjelenő műsorfüzetekből választhatták ki, vagy esetleg saját szerzeményeiket adhatták elő,112 de minden műsortervet előzetesen be kellett mutatni a népművelési bizottságnak, a bemutatók műsortervét pedig a járási, illetve a megyei tanácsnak. 11 A műsorválasztás tehát korántsem volt szabad. Másrészt a kultúrversenyben résztvevő csoportok elsősorban olyan műsorszámot adtak elő - illetve, ha nyerni akartak, akkor csak olyat választhattak amely a felhívásban szereplő politikai feladatokhoz valamilyen szempontból kapcsolódott. Politikamentes műsorszámot egyszerűen nem vihettek sikerre az amatőr előadók. A siker másik feltétele az volt, hogy a versenyzőknek olyan magas színvonalon kellett előadniuk a műsorukat, hogy a közönség magáénak érezze a darabok mondanivalóját. ’14 Ahogy a korabeli idézet mondja: „ezzel válnak a színpadon a béke harcos katonáivá, Pártunk népnevelőjévé. ”311 312 313 314 315 * 1950 decemberében elkezdődtek a téli-falusi kultúrverseny előadásai. Mintegy 600 körzeti bemutatót tartottak országszerte,116 a sajtó híradásai szerint körülbelül 180 ezer ember nézte végig a műsorokat, eközben körülbelül 50 ezer kultúrmunkást aktivizáltak.317 A kultúrverseny eken keresztül az egész ország amatőr művészeit igyekeztek mozgósítani, így a bemutatókon minden korosztály képviseltette magát. A Müveit Nép beszámolt a verseny kezdeteiről, külön kiemelve az idősebb korosztály részvételét, akik nemcsak tanácsokkal látták el a fiatalabbakat, hanem maguk is felléptek a műsorokban.318 319 Az újság a verseny ideje alatt több cikket is megjelentetett a kultúrverseny aktuális állásáról; dicsőítette a legjobbakat, de a kor követelményének megfelelően feltárta a „hibákat” is. A magyar csoportok mellett nemzetiségiek is részt vettek a falusi versenyen, saját anyanyelvükön, nemzeti táncaik és dalaik előadásával. Az is előfordult, hogy magyar-szlovák vegyes műsorral jelentkezett egy-egy csoport.114 A sikeresnek mondott körzeti és járási bemutatók után következhettek a megyei versenyek, amelyeket a megyeszékhelyeken rendezték meg. A Müveit Nép a miskolci, a kaposvári és a debreceni bemutatókról tudósított. Az írásokban kiemelték a csoportok nagyszerű teljesítményét, ezek főként a miskolci és a kaposvári bemutatókon voltak jellemzőek. A debreceni versenyről már sokkal kritikusabb írás jelent meg - ezt 311 A könyvjutalomként megkapott könyvek szerzői: Marx, Engels, Sztaniszlavszkij, Gorkij és Révai. Népművelési Híradó. 1951/7. szám, 21. o. 312 Saját darabot csak a megyei tanács vb népművelési alosztályának engedélyével, a teljes szöveg bemutatása után lehetett előadni. MNL-OL XIX. l-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Kultúrversenyen Résztvevő Művészegyüttesek Tanácsadója. 16. o. 313 MNL-OL XIX. l-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 14. o. 314 A bírálóbizottság is e két szempontot vette figyelembe az értékeléseknél. A bizottságban egyébként a járási és a megyei bemutatókon a három művészeti ág egy-egy szakembere vett részt. MNL-OL XIX. I-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 10. o. 315 MNL-OL XIX. I-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Téli Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 6. o. 3U’ MüveltNÉp. 1951/1. szám, 32. o. 317 Népművelési Híradó. 1951/1. szám, 6. o. 318 Művelt Nép. 1951/2. szánt, 3. o. 319 Műveltnép. 1951/1. szám, 32. o. 73
