Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
növelése, a Szovjetunió iránti elkötelezett hűség, valamint az úgynevezett baráti országokkal való összefogás fontossága. A versenybemutatókon színjátszó csoportok, valamint népi táncegyüttesek és énekkarok vettek részt, a bábcsoportok csak versenyen kívül szerepelhettek. Az első bemutatkozó előadásokat minden csoportnak saját településén, 1950. december 21-én, Sztálin 71. születésnapján kellett megtartania. Ezt követően a körzeti bemutatókat december 25-26-án rendezték meg.303 304 * 306 A karácsonyi bemutatóval a kultúrverseny szervezőinek nyilván az volt a célja, hogy elhalványítsák az ünnep vallásos jellegét, mint ahogy a vasárnap délelőtti fdmmatinék is többek között azt a célt szolgálták, hogy mise helyett a gyerekek moziba, vagy éppen a kultúrotthon különböző foglalkozásaira járjanak.'"4 A körzeti bemutatók után következtek 1951 januárjában a járási megmérettetések, majd a februári megyei bemutatók, végül a legjobb csoportok a márciusban rendezett budapesti kultúrhéten léptek fel,30" de erre az országos bemutatóra mindösz- sze 37 csoportot hívtak meg."06 A továbbjutásról mindig a szakmai és politikai tagokból álló bírálóbizottság döntött.307 A kultúrcsoportoknak azonban nemcsak a versenyhez tartozó előadásokon kellett fellépniük, hanem eleget kellett tenniük a versenyfelhívásban szereplő egyéb feltételeknek is. így rendszeresen szerepeltek ünnepségeken, SZFTE-n, gyűléseken; sőt tagjaik kötelezően részt vettek a kultúrotthonok életének megszervezésében is.308 309 310 Ez az úgynevezett teljesítményverseny része volt a kultúrversenynek, ahol nem a bemutatókon, hanem a kultúrcsoportok mindennapi életben végzett „kultúrmunkáján” volt a hangsúly. A teljesítményversenynek voltak kötelezően kiírt feltételei is: többek között a csoport minden tagjának el kellett olvasni egy szépirodalmi művet az olvasómozgalom által ajánlott könyvek közül, két kultúrpolitikai cikket kellett megvitatniuk, és vállalni kellett két ünnepi és három kisebb műsor előadását. 09 A cél az volt, hogy biztosítsák ezzel a csoportok magasabb politikai, szakmai és kulturális képzettségét. A teljesítményverseny nem ért végett azok számára sem, akik kiestek a műsoros részből, továbbra is versenyben maradtak, sőt az NM körlevele szerint ezekre a csoportokra jobban oda kellett figyelni, hogy továbbra is aktívan működjenek."10 Az NM meg is követelte, hogy a művészeti csoportok a későbbiekben is rendszeresen jelentsenek teljesítményükről. A teljesítmény verseny során a legjobb eredményt három megye érte el: Pest, Zala és Heves. Ezért a jutalmat e megyei népművelési osztályok vezetői és 30' MNL-OL XIX. I-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 8. o. 304 Halász, 2007.188. o. j05 MNL-OL XIX. I-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 9. o. 306 A 37 csoportból öt Pest megyei volt. MNL-PML XXIII. 2. 7. kötet. 1951. április 25. ’"7 A bírálóbizottság tagjai tehát nemcsak művészeti szakemberek voltak, hanem az MDP, a tömegszervezetek, sőt a rendőrség egy-egy tagja is képviseltette magát. 308 MNL-OL XIX. I-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 5. o. 309 MNL-OL XIX. I-3n. 2. doboz. 1950-51. évi Országos Téli-Falusi Kultúrverseny Tájékoztatója. 11-12. o. 310 MNL-PML XXIII. 18. 1812-5-1/1951. 72
