Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Versenyek a kultúra területén A fentiek szerint nagyon fontos szerepet kaptak a kultúrához kapcsolódó különböző versenyek. Ezekkel a rendezvényekkel részben a művészeti együttesek számát, részben pedig az emberek kulturális területen megmutatkozó aktivitását akarták növelni. Az első versenyek a kultúrotthonok számának növekedését kívánták elérni, hiszen ezek az intézmények adták a keretet a kulturális csoportok működésének, és legtöbb esetben a rendezvényeknek is.284 A későbbiekben a kultúrotthonok egymással versenyeztek, főként feladataik mennyiségi elvégzése állt a megmérettetés középpontjában. Pest megyében például az 1952 májusában megtartott megyei kultúrotthon-igazgatók értekezletén határozatot fogadtak el arról, hogy minden kultúrotthon-igazgató és népművelési ügyvezető kihívja egymást versenyre. Ebben a versenyben a kultúrotthonokhoz tartozó összes feladat az elbírálási szempontok között szerepelt, így a kultúrcsoportok szereplése, cseremüsorok adása, kultúragitációs brigádok működése, SZFV megrendezése, szakkörök munkája, kultúrotthon vezetőségi ülések rendszeres megtartása, népművelési bizottságok munkája, kultúrotthonok szépítése, ünnepségek megszervezése.285 1953 áprilisában indult el az az országos szintű járási verseny, amelyet a ceglédi járási Kossuth Kultúrház kezdeményezett. A verseny általános célja az 1953. évi májusi választások előkészítésének és sikeres lebonyolításának segítése, illetve a tavaszi—nyári mezőgazdasági munkák és a begyűjtés minél hatékonyabb elvégzésének propagálása volt. E két fő cél eléréséhez a ceglédi kultúrház öt pontban határozta meg a teendőket: 1. a kultúrházak összes „aktívái” részére meg kell szervezni az „ alkotmány köröket", amelyek keretében a közelgő választásokra készítik fel az embereket; 2. minél több agitációs brigádot kell szervezni, s ezeknek minél több helyen kell fellépniük; 3. a szemléltető agitációt (faliújság, röplapok, diák) minél szélesebb körben kell felhasználni; 4. kiállítások, előadások szervezése; 5. a járási kultúrházak segítsék a községi kultúrotthonok munkáját. A kiírt feladatok minden pontjához kapcsolódóan a Kossuth Kultúrház leírta saját vállalásait is, például előirányozta, hogy 200 aktívát képeznek ki az alkotmánykörökben a választási agitáció segítésére.286 287 A ceglédi kultúrház felhívását a Népművelési Híradó is megjelentette, de kevés járási kultúrház csatlakozott a versenyhez.28 Az akkoriban működő Pest megyei ‘ Példaként említhető Pest megye, ahol a kultúrházak országos és megyei hálózata kiépítésének már kezdeti szakaszában versenyt hirdettek; a versenykihívás tárgya ekkor maguknak a kultúrotthonoknak az alapítása volt. 1950. szeptember 15-én a Nagykátai Járási Tanács kultúrversenyre hívta ki a többi járást. A kihívás a következőképp hangzott: ,,Széleskörű kultúrmunkát csak így tudunk végezni, harci kérdésnek tekintjük a kultúrotthonok beindítását. Elsők akarunk lenni ebben a harcban. A Nagykátai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptember hó 15-én tartott gyűlésén elhatározta, hogy a járás területén jó előkészítő munkával minden hónapban beindít egv kultúrotthont [...] Minden egyes beindított kultúrotthon elősegíti győzelmünket az imperialisták magyarországi ügynökei, a kulákság és a klerikális reakció fölött. " Idézi: Halász, 2006. 304. o. 285 Halász, 2006. 304. o. 286 MNL-OL XIX. l-3a. 8791-45-21/1953. 287 A beérkezett jelentésekben (11 megye) többen jelezték, hogy ugyan nem neveztek be a versenybe, de a második és harmadik negyedévi jelentésüket a verseny pontjai szerint állították össze. 68
