Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
járási kultúrházak közül a maradék három (a váci, a monori, és a törökbálinti) benevezett ugyan a versenyre, de nem teljesítettek jól. A megyei jelentés szerint mindegyik helyen hiányzott a versenyszellem, és segítették ugyan a nyári mezőgazdasági munkákat, de az agitációs tevékenység nagyon gyengén sikerült. A feladatok megvalósítása tehát messze elmaradt az elvárttól Pest megyében, még a ceglédi kultúrház is csak 90%-ban tudta teljesíteni a saját maga által kiírt feladatokat.2SS Ugyanakkor Cegléden mégis kiemelkedő munkáról számoltak be. Eszerint a Választás régen és most című rendezvények sikeresek voltak, az agrotechnikai, növényvédelmi, állatbetegségek elleni védekezésekről szólókat is sokan hallgatták végig, sőt néhány előadást kultúrműsor is kísérte. A szemléltető agitációs munka pedig kifejezetten sokrétűre és színesre sikeredett.2X9 A kultúragitációs brigádok is rendszeresen működtek tavasszal és nyáron, több helyütt is köszöntötték a jól teljesítőket és elmarasztalták a lemaradókat. Rigmusbrigádok szerepeltek a termelőszövetkezetekben; a rigmusok azokról szóltak, akik ki akartak lépni a tsz-ből, de a rigmus meghallgatása után meggondolták magukat. A járási kultúrház dolgozói patronálták az üzemi és állami gazdaságok, valamint általános iskolák tánc- és színjátszó csoportjait. Két könyvankétot is tartottak, 1900 hallgatóval, egyszer Háy Gyula író, máskor Méray Tibor újságíró voltak az előadók."90 A járási kultúrházak a meghirdetett verseny hatására általában szerveztek egy-két alkotmánykört, s viszonylag nagy hangsúlyt fektettek mind a szemléltető agitációra, mind az agitációs brigádok működésére.291 Általában sikerült megszervezniük az SZFV-t és egyéb ismeretterjesztő előadásokat292 is, ahol főként mezőgazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Néhány helyen népnevelő szobákat rendeztek be, amiket képekkel, plakátokkal, grafikonokkal díszítettek, s ilyenkor főként a tavaszi gazdasági munkákat mutatták be. Az értékelések után egy-két kultúrház-igazgatót dicséretre vagy jutalomra terjesztettek fel. A versenyben elmaradt kultúrházaknál a rossz teljesítmény indokait általában a gazdasági nehézségekre, anyagi problémákra vezették vissza, illetve sok helyen hivatkoztak arra, hogy nem volt elég kultúrmunkás a járási kultúrotthonban, sőt az is előfordult, hogy nem volt a kultúrháznak igazgatója sem. * 29 288 MNL-OL XIX. l-3a. 8791-12-122/1953. 2S9 Készítettek például egy 20 diából álló diafilmet, ami egy rajzsorozat volt a ..tavaszi munkák helyes és időre való befejezéséről". Tablót állítottak össze a Megyénk fejlődése az 5 éves terv tükrében című kiállításra. A „népbolt” kirakataiban az új kormányprogram adózási kedvezményeit hirdették. Választási kiállítás volt a kultúrházban, 10 ezer papírzacskót nyomtattak választási feliratokkal. Az aratás ideje alatt Kint jártunk a Vörös Csillag Tsz-ben címmel készítettek tablót, ezt a ceglédi főtéren állították ki. A járási rigmusokat is kinyomtatták 5 ezer példányban, és ezt is terjesztették. A képzőművészeti kör a cséplés ideje alatt 38 dolgozóról készített rajzot és ezzel megajándékozta őket. Ceglédi tüskék címmel faliújságot indították el, „mely közérdekű dolgok fonákságait ostorozza". A Kérdezz-felelek estéket is plakátokkal, röplapokkal propagálták. MNL-OL XIX. l-3a. 8791-19-121/1953. 2,11 MNL-OL XIX. l-3a. 8791-19-121/1953. 2.1 Kiugróan magas volt a tatai járási kultúrház kultúragitációs munkája, a választások alatt brigádjuk 106 alkalommal szerepelt. MNL-OL XIX. I-3a. 8791-19-157/1953. 2.2 A szentesi járási kultúrház 293 előadást tartott fél év alatt, ez a szám majdnem duplája a ceglédi teljesítésnek (168). MNL-OL XIX. l-3a. 8791-19-25/1953. 69
