Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
értékei alapján szent és sérthetetlen; s ami még fontosabb momentum volt, hogy a dicső esemény egyedüli örököseként a kommunisták léptek fel.217 1848-1849 történéseinek és hőseinek kisajátítása az ’50-es években is tovább folytatódott, s lett a hatalom legitimációs bázisának egyik alapköve. A szabadságharc évfordulója mellett a szabadművelődési szervek igyekeztek minden alkalmat megragadni az újonnan megalkotott ünnepek, így például az április 4-ei felszabadulás ünnepe2'8 jelentőségének ismertetésére és népszerűsítésére. Emellett 1947-ben a VKM közvetlenül rendelkezett a Magyar Köztársaság egyéves fennállásának megünnepléséről, 1948-ban pedig augusztus 20-án Új Kenyér Ünnep címen kulturális megmozdulást szerveztek a községekben. Az állami népművelési szervek rendezték meg a Petőfi-ünnepségeket, az anyák napját, a tömegszervezetek húsvéti megmozdulásait, a Szovjet Kultúra Hónapját, a május 1 -jét, valamint összeállították az 1949. évi májusi választások ünnepi programját is.219 A Rákosi-korszakban a legfontosabbak természetesen az országos szinten megrendezett ünnepségek voltak, amelyeknek a sajtóban is rendkívül nagy visszhangja támadt; egy-egy ilyen esemény után a Szabad Nép aznap szinte csak az adott ünnepségről cikkezett. A legfontosabbak közé tartozott a korábban már említett felszabadulás ünnepe mellett, a munka és a nagy októberi szocialista forradalom megemlékezése. Fontosságukat mutatta az is, hogy a Szabad Nép csak e három ünnepre eső száma jelent meg piros felirattal. A felsoroltak mellett megünnepelték a nemzetközi nőnapot, az 1848-1849. évi magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját, az új alkotmány megszületését, a néphadsereg napját, valamint Sztálin és Rákosi születésnapját is. Az ünnepségeknek amellett, hogy a múlt valamelyik fontos eseményére emlékeztek, fontos feladatuk volt, hogy mindig valamilyen formában a jelenhez is kapcsolódjanak. Nem múlhatott el ünnep, megemlékezés anélkül, hogy az időszerű politikai, gazdasági kérdések ne kerültek volna terítékre. így például április 4-én mindig foglalkozni kellett a „felszabadulás”, illetve a fordulat éve utáni gazdasági, kulturális eredmények bemutatásával, május 1-jén pedig a tavaszi mezőgazdasági munkák minél gyorsabb elvégzésére ösztönöztek. De konkrét példaként hozható fel az 1954. év, amikor is mind az április 4-ei, mind a május 1-jei ünnepségnek a pártkongresszus „előkészítése” - vagyis propagálása - volt a feladata, vagy 1953, amikor a május 1-jei programoknak a parlamenti választásokra kellett ráhangolniuk az embereket. Az ünnepek konkrét eseményekhez való kapcsolódását mutatja az is, hogy az ország területén megépített új létesítményeket, gyárakat, iskolákat, művelődési otthonokat220 stb. is általában valamelyik ünnephez kötődően adták át. A fentebb leírtakon túl az ünnepségeket országos szinten majdnem minden alkalommal kísérte valamilyen teljesítmény- vagy munkaverseny. A dolgozók a közelgő 217 Gerő, 1998. 18.0. 218 A fejezetben a kor elnevezésének megfelelően az április 4-ei megemlékezés a felszabadulás ünnepeként szerepel. 219 Szathmáry, 1977. 28. o. 2211 1950-ben augusztus 20-a alkalmából 61 területi kultúrotthont avattak az országban. MNL—OL M-KS 276. f. 89. cs. 367. ő. e. Augusztus 20-án avatott kultúrotthonok. (1950) 54
