Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
ünnep tiszteletére ajánlották fel többletmunkájukat, sztahanovista napokat rendeztek, begyűjtési versenyeket hirdettek. A központi, országos ünnepségek mellett a megyékben, a városokban és a községekben is - a jelentések alapján fóként a kultúrotthon-igazgatók - megszervezték a helyi megemlékezéseket. Ezek az ünnepségek meghatározott rendben folytak, sokszor előre gyártott programok határolták be a szervezők egyébként is szűkösnek bizonyuló mozgásterét. Az ünnepek műsorrendjének összeállításához legtöbbször műsorfüzeteket adtak ki, főként az NM, a Népművészeti Intézet (NI), a MSZT és a MNDSZ. Ezekben konkrét javaslatok voltak, amelyeket a községeknek programjaikban fel kellett használniuk. A műsorokban a művelődési otthonok kultúrcsoportjai, amatőr színészek léptek fel dalokkal, szavalatokkal, kisebb jelenetekkel. Egy-egy ünnepség az egész település iakosságát - az óvodásoktól kezdve az idősekig - igyekezett mind szellemi, mind fizikai tevékenységre rábírni. Április 4., május 1., november 7. A három legnagyobb politikai ünnepet országos szinten mindig hatalmas megmozdulás kísérte. Április 4-e és május 1 -je a nagy felvonulások ünnepsége volt Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. Április 4-e a korszak egyik legnagyobb megemlékezésének számított, amely a korabeli megfogalmazás szerint - ,,az elmúlhatatlan szovjet-magyar barátság a felszabadító Szovjetunió, a szovjet hadsereg, a nagy Sztálin iránti hűség ünnepe volt”}2' November 7-e, a nagy októberi szocialista forradalomra való emlékezés napja is ugyanolyan fontos eseménynek számított hazánkban, mint a Szovjetunióban. Ekkor ugyan nem rendeztek felvonulást, de Budapesten a Szabadság téren felállított hősi szovjet emlékművet, valamint a vidéki szovjet emlékműveket is igyekeztek minél pompásabb keretek között megkoszorúzni. 1950 tavaszán hatalmas készülődés előzte meg a felszabadulás ünnepét."" Már március 10-én megkezdték a „felvilágosító munkákat” - azaz az esemény politikai, ideológiai előkészítését. Az Agitprop Osztály 300 000 példányban adott ki brosúrát ezzel kapcsolatban; a sajtó, a rádió ezen időszakban gyakorta foglalkozott április 4-e jelentőségével, emellett népnevelők járták a házakat, személyes agitációjukkal segítve az ünnepi előkészületet. Az ünnepségek április 3-án a városokban és az ipari gócokban fáklyás felvonulással kezdődtek, 4-én délelőtt pedig a megyeszékhelyeken tömeggyülést tartottak. * * 2:1 MNL-OL M-KS 276. f. 54. cs. 94. ö. e. 1950. április 12. 2:2 Az 1950. 10. sz. tvr-rel lett április 4. nemzeti ünnep. 55