Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
korábban is említettük, a képzőművészet eszközeit is felhasználták agitatív fegyverként a korszakban, így a tanfolyamoknak is állandóan biztosítaniuk kellett részvételüket a helyi, a megyei, sőt az országos kulturális mozgalmakban. Az iskola növendékei a tszcs-ék és az üzemek látogatásakor megrajzolták azok kiváló munkásait, majd kiállítást rendeztek a rajzokból; de ugyanígy kötelességük volt a begyűjtési munka, valamint a békekölcsön segítése is rajzokkal, kiállításokkal. A fordulat éve után mind fontosabbá vált az orosz nyelv tanítása. Először fakultatív tárgyként, majd 1950-től kötelező nyelvként jelent ez meg az alap- és középfokú tantervben. A felnőttek számára is lehetőséget akartak adni a nyelv megtanulására, így a tanácsok és a kultúrotthonok a Magyar-Szovjet Társaság segítségével orosz nyelvtanfolyamokat szerveztek. Hatalmas lendületet vett e nyelv oktatása, olyannyira, hogy az 1953-1954. oktatási évben 100 000 embert akartak orosz nyelvtanfolyamra beíratni, s minden településen egy-két tanfolyamot elindítani. 14 Valójában az orosz nyelv kierőszakolt hódítása nem hozta meg a várt eredményt, bár jóval több lett az oroszul tanulók száma, de a nyelvet valóban beszélők, illetve használók köre nem érte el a kívánt szintet. Ünnepségek A könyv e fejezete egyrészt az állami, nemzeti ünnepek helyi vetületeit mutatja be - azaz, hogy a hivatalos ünnepek a központi ünnepségek mellett miként tükröződtek a helyi szinten -, másrészt azt, hogy a kifejezetten helyi ünnepségek, mulatságok (falunapok, aratóünnepek stb.) a Rákosi-korszakban mennyiben szolgáltak a pártpropaganda eszközeként. Országos ünnepek, ünnepségek A szabadművelődési szakembereknek kiadott kézikönyv megfogalmazása szerint az ünnepély a társadalom kisebb vagy nagyobb egységének kulturális jellegű megmozdulása, valamilyen alkalmi cél szolgálatára szervezett esemény; valamilyen évforduló alkalmára vagy eszme elmélyítésére (május 1., anyák napja), munkaszakasz határnapján (megnyitó, záró ünnepség), rendkívüli esemény tiszteletére (zászlóavatás) rendezik meg.214 215 A szabadművelődés korszakában a legfontosabb ünnepségsorozat az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc centenáriumának megünnepléséhez kötődött. A legkülönbözőbb kulturális, társadalmi és egyéb szervezetek is készülődtek a kerek évfordulóra.216 A VKM igyekezett közös mederbe terelni a különböző kezdeményezéseket, így 1947-ben rendeletet adott ki a centenárium tárgyában. De már ez az ünneplés is az új ideológia jegyében és az új propaganda köntösében jelent meg. 1848 a dolgozó milliók ügye lett, a velük azonosított nemzet és szabadság, valamint az ezeknek teret adó haza MNL-PML XXIII. 18. 8791-1-165/1953. 215 KÖVENDI-SZATHMÁRY, 1948. 79-80. o. 216 SZATHMÁRY, 1977. 28. o. 53
