Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Szintén 100-120 órásak voltak, 100 órás esetén a következő felosztással: 30 óra számolás, 30 óra olvasás, 15 óra helyesírás, és 25 óra földrajz.?M' A kiadott tananyagban az Alapismereti tanfolyam ll-ben a földrajzi ismereteknél a világ és Magyarország földrajzi környezetének megismertetése mellett természetesen külön órákat szenteltek a Szovjetuniónak. Az olvasmányok tematikailag négy részre tagolódtak: 1. A magyar nép harca a szabadságért, 2. A Szovjetunió felépíti a szocialista gazdaságot, 3. Népi demokráciánk valóra váltja a magyar nép forradalmi célkitűzéseit, 4. Harc a békéért. Az olvasmányokat egyértelműen a kommunista ideológia jegyében állították össze, ahol helyet kapott a dicső történelmi múlt felidézése Dózsa György és Petőfi Sándor alakján, valamint a dolgozó bányászok életének bemutatásán keresztül. Az olvasmányokban megjelenítették a nagy példakép, a Szovjetunió mellett a magyar haza gazdasági sikereit, s végül hangsúlyozták a két tábort alkotó országok (békét támogató, népi demokratikus és az imperialista, háborút szító államok) közötti különbségeket is.206 207 208 A kultúrotthonokban és iskolákban megtartott tanfolyamok mellett a rádión keresztül Alapismereti II. tanfolyam indult azok számára, akik nem tudtak bekapcsolódni a szervezett oktatásba. A rádió hetenként egyszer, szerda délután közvetítette, anyaga pedig megegyezett a tanfolyaméval.20b Az alapismereti tanfolyamok beindítása után már rögtön megfigyelhető volt a tanulók folyamatos lemorzsolódása. A kor szellemének megfelelően azonban a lemaradások okait megpróbálták ideologizálni. A tanfolyamok sikerességét értékelők jelentése szerint ott tudtak igazán eredményt elérni, ahol a tanulókat nem mechanikusan oktatták, hanem a tanítás politikai jelentőségét is elfogadták, s ennek jegyében szervezték és tartották meg a tanfolyamokat.209 A tanfolyamok részleges sikereit bizonyíthatja, hogy a statisztikai adatok szerint 1949-ben a 7 éven felüli lakosság 95,1%-a tudott írni és olvasni, ez a szám azonban 1960-ra 96,2%-ra emelkedett,210 211 212 213 azaz a magyar lakosság körében 10 év alatt 1%-kal nőtt az írástudók száma, de az eredeti cél, amely szerint 1953-ra felszámolják hazánkban az analfabetizmust,'11 nem sikerült. A tehetségesen rajzoló, festő gyermekeket és fiatalokat igyekeztek a képzőművészeti tanfolyamokon tovább képezni.'12 E tanfolyamok csak néhány nagyobb városban működtek, így például Pest megyében Nagykőrösön, Cegléden és Nagymaroson. A tárgyak között szerepelt rajzolás, mintázás, anatómia, festészet, dekoráció, grafika és művészettörténet. A tanmenet alapját az NM által kiküldött anyag alkotta.21 ’ Ahogy már 206 MNL-OL XIX. I-3a. 1818-áIt.-3-2/l 950. 21,7 MNL-PML XXIII. 18. 1817-1-6/1950. 208 MNL-OL XIX. I-3a. 1818-ált.-11/1951. 209 MNL-OL XIX. I-3a. 1818-ált.-1-2/1950. 210 KSH, 1964. 16.0. 211 MNL-OL XIX. I-3a. 1818-ált.-29/1950. 212 Az NM külön figyelmet fordított a tehetséges tanulókra, tehetségkutató bizottsága a tanfolyam hallgatói közül kiválasztotta a legjobbakat és főiskolára vagy szakgimnáziumba javasolta küldeni őket. (MNL-PML XXIII. 18. 1717-2-1/1951.) Az NM előterjesztést küldött a Közoktatási Minisztériumnak, hogy kiket kell felvenni az iparművészeti, képzőművészeti, színművészeti és zeneművészeti főiskolák szakérettségi és előkészítő tanfolyamára. MNL-OL XIX. I-3a. 170-10-64/1951. 213 MNL-PML XXIII. 18. 1817-2-13/1951. 52
