Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
A szervezést követően 1949-ig a tanfolyamokon több mint 10 000 analfabétát tanítottak meg olvasni. Ezt azonban nagyon kevésnek tartották, így 1949-ben törvénytervezetet dolgoztak ki, amely szerint minden hatvanadik életévet be nem töltött felnőtt köteles írás-olvasás tanfolyamon részt venni. A törvénytervezetet azonban a politikai változások miatt nem tudták megvalósítani,200 az iskolán kívüli oktatást irányító NM vette kézbe az írástudatlan felnőttek oktatásának megszervezését. A lenti táblázat adataiból egyértelműen kiolvasható az ugrásszerű növekedés az 1948-1949. évi oktatási év után. Analfabéták oktatása201 Év Tanfolyam Hallgatók száma 1945-1946 27 480 1946-1947 90 1600 1947-1948 220 3370 1948-1949 901 12170 1949-1950 1546 22456 Az NM tehát már megalakulása után nem sokkal intézkedést hozott a hazai analfabetizmus felszámolására.202 * Úgynevezett Alapismereti I. tanfolyamok beindítására köteleztek minden megyét. A cél tavaszig az adott területen lakó analfabéták számának 30%-kal történő csökkentése volt. A tanfolyamokat a tanácsoknak kellett megszervezniük - és ellenőrizniük is -, de segítettek ebben a különböző társadalmi szervezetek, főként az MNDSZ.201 Az oktatást a kultúrotthonokban (bár számuk ekkor még nem volt jelentős), illetve az iskolákban, valamint a nagyobb üzemekben tartották. Aprófalvas területek esetén a tanítást vándoroktatással, illetve önkéntes egyéni oktatással - társadalmi munka keretében - kívánták megoldani. A tanfolyam az általános iskola első két osztályának anyagát fedte le.204 A tanulóknak 100, majd 1950 után 120 óra keretében kellett megtanulniuk néhány hónap alatt az írás-olvasás tudományát. A már ími-olvasni tudók számára szervezték meg az Alapismereti II. tanfolyamokat, amelynek tananyaga az általános iskola 3-4. osztályának felelt meg.205 200 SZATHMÁRY, 1977. 26-27. o. 201 MNL-PML XXIII. 18. 1817-1-6/1950. 21,2 A cél 1953-ra a magyarországi analfabetizmus teljesen felszámolása volt. MNL-OL XIX. l-3a. 1818- ált.-29/l 950. 2115 A jelentések szerint sok helyen az MNDSZ végzett eredményes munkát, mert a nőnevelőkkel együtt egyenként meglátogatták az írástudatlanokat és meggyőzték őket a tanulás fontosságáról. Az agitáció azonban nem érhetett itt véget, fontos volt, hogy később is foglalkozzanak a tanfolyamra járókkal. „A patronátásnak az a lényege, hogy minden egyes tanulóval egy-egv aktíva rendszeresen foglalkozik. Segíti a tanulásban és törődik politikai fejlődésével is. [■■■] A patronálással kettős eredményt érhetnek el: politikai nevelésben részesítik a tanulókat és megkönnyítik számukra a haladást. " MNL-OL XIX. I-3a. 1818-ált.-1-2/1950. 204 MNL-OL XIX. l-3a. 5585/1949. 205 MNL-OL XIX. l-3a. 5957/1949. 51
