Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
rádióban.195 Emellett a Magyar Rádió külön a vidéki társadalom számára is állított össze rádióprogramokat, így a falusi embereknek készítették a Falurádiót, a Szövetkezeti Híradót, a Begyűjtési Híradót, valamint az Egy falu-egy nóta című műsort is. Külön említést érdemelnek az egy alkalomra, az 1953. évi választások idejére megszervezett alkotmánykörök. Ezek foglalkozásain az 1949. évi alkotmányt kellett tanulmányozniuk a résztvevőknek. E köröket csak a járási kultúrotthonokban sikerült megszervezni. Tanfolyamok A szakkörök mellett a különböző ismeretek mélyebb szintű megismerését segítették elő a tanfolyamok, amelyeket már a szabadművelődés időszakában is szerveztek. A tanfolyamoknak ekkor három fajtáját különböztették meg: 1. alap- és közismereti tanfolyam (írás, olvasás, számolás, fogalmazás), 2. szakismereti tanfolyam (például: A mai magyar társadalom rajza, Költőink a haladásért stb.), 3. szakmai tárgyú, gyakorlati foglalkozáshoz kapcsolódó tanfolyam (mezőgazdasági, szövetkezeti stb.). Az első kettő szabadművelődési szervezésű volt, a harmadik pedig mindig az adott szakminisztérium irányítása alatt állt.196 Vidéken elsősorban az általános gazdasági tanfolyamok játszottak nagy szerepet. Általában 50-60, sőt 100 órás tanegységek voltak, magasabb szinten ezek lettek az „ezüstkalászos tanfolyamok”. A parasztság szakmai ismereteit bővítették továbbá a szövetkezeti, apróállat-tenyésztési és konyhakerti tanfolyamok.197 198 199 Emellett a városokban és nagyközségekben speciális tanfolyamokat szerveztek, ezek közé tartoztak a nyelvtanfolyamok (például Tolna megyében orosz, angol, francia, német, eszperantó nyelvekből).196 A háborút követően a művelődési szervek egyik legfontosabb feladata a hazai írástudatlanság felszámolása volt. így az Országos Szabadművelődési Tanács (OSZT) egyik legnagyobb vállalkozása is ehhez kötődött. A statisztikai adatok szerint a háború után az ország lakosságának még mindig körülbelül a tizede írástudatlan volt, ennek jó részét a mezőgazdaságban dolgozó munkások, gazdasági cselédek és kisbirtokos parasztok tették ki, de az ipari területen dolgozó munkások körében is magas volt az analfabéták aránya. Az OSZT 1947-ben hozzáfogott az ezen arány javítását megcélzó javaslat kidolgozásához. Különböző fórumokon, ankétokon tárgyalták meg a teendőket, és külön oktatási Útmutatót199 adtak ki az előadók számára. 195 Javaslatok rádióműsorokra: december 17., vasárnap: Kossuth adó: 17.40-18.40: Kincses Kalendárium', december 21. Kossuth adó: 20.30.-21.30: a Magyar Rádió ünnepi műsora Sztálin elvtárs születésnapjára', december 24. Petőfi: 17.40-18.40: A lélek mérnökei, magyar írók és költők a békéért', december 25. Petőfi: Karácsony egykor és most. MNL-OL XIX. I-3a. 1854-I-ált.-4/l 950. 196 SZATHMÁRY, 1977. 24. o. 197 Horváth, 1975.85.o. 198 SZENCZI, 1979. 261.0. 199 Útmutató a szabadművelődési előadás-sorozatok és tanfolyamok megrendezéséhez. Dancs (szerk.), 1988. 306-308. o. 50
