Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
betöltött egyenlő, illetve egyre fontosabbá váló szerepének hangsúlyozása. Ennek jegyében számukra külön szakköröket szerveztek, ezek voltak az úgynevezett gazd- asszonykörök, amelyek a nők bekapcsolódását voltak hivatva segíteni a termelőmunkába és megkönnyíteni politikai, ideológiai „felvilágosításukat”.187 188 Ezeket a kultúrotthonok vezetősége az MNDSZ-szel közösen szervezte meg. Megfogalmazott alapfeladatuk volt, hogy a nők mindennapi munkájához, problémáihoz nyújtsanak segítséget. A gazdasszonykörökön keresztül igyekeztek főzést, csecsemő- és gyermekgondozást tanítani, szabást, varrást, kézimunkázást; de számos helyen foglalkoztak baromfitenyésztéssel és kertápolással is. A körhöz tartozó asszonyok általában rendben tartották a kultúrotthonokat, kézimunkáikkal csinosították, barátságosabbá tették közvetlen környezetüket. Az alapvető „háziasszonyi feladatok" megtanításán túl a körvezetők felolvasásokkal igyekeztek a nők politikai nevelését is „elősegíteni”. Miközben az asszonyok munkálkodtak, addig egyikük részleteket olvasott az MNDSZ olvasókönyvből, majd a felolvasás után megbeszélték a hallottakat. A Népművelési Híradó konkrét példával is igazolta a gazdasszony-körök politikai hasznosságát; Géczi Lajosné hatholdas parasztasszony véleményét idézi az újság: „Nemcsak varrni tanultam meg, hanem megismertem Rákosi-perböl Rákosi elvtársunk életét is, aki olyan sokat szenvedett annakidején miértünk. Most látom, hogy neki és a pártnak köszönhettem, hogy’ fiam szakérettségin van. Ezt úgy hálálom meg, hogy beadásomat 100 százalékkal teljesítem még a hét folyamán, de szomszédasszonyaimat sem hagyom lemaradni,”18S A gazdasszony-körök száma hasonló volt a mezőgazdasági szakkörökéhez, a Népművelési Híradó 1953 elején 400 ilyen szakkörről számolt be.189 A természettudományos ismeretkörbe tartozó és az általános gyakorlati ismeretek megszerzésére szervezett szakkörök mellett voltak politikai, történelmi és irodalmi körök is, amelyek közül utóbbiak lettek a legnépszerűbbek. Az irodalmi köröknek is megvolt a sajátos ideológiai céljuk: „Az irodalmi körök kiszélesítik és elmélyítik az irodalom iránti érdeklődést, és az irodalom harcos, építő felhasználását - egyúttal pedig magát a fiatal, fejlődő magyar szocialista realista irodalmat is segítik kibontakozásában. ” E szakkörökbe bárki jelentkezhetett, aki szeretette a könyveket, az irodalmat. Az előírások szerint az üzemi kultúrotthonokban leginkább Makszim Gorkijjal és József Attilával foglalkoztak, a falusi kultúrotthonokban pedig Móricz Zsigmond müveivel.190 Az irodalmi szakkörökben általában egy-egy irodalmi alkotás elemzése került előtérbe, illetve előfordult, hogy irodalmi felolvasóestéket tartottak. A fotó- és képzőművészeti köröket is igyekeztek minden kultúrotthonban megalakítani. E két szakkörnek leginkább a szemléltető agitációban volt fontos szerepe, mivel részben az általuk készített képeket, portrékat használták fel a különböző propaganda- és agitációs tablók készítésére, amelyeken népszerűsítették az ötéves tervet, a begyűjtési munkát és a különböző mezőgazdasági eljárásokat. A helyi szemléltető táblákat úgy állították össze, hogy a fotósok lefényképezték a munkában vagy 187 NÉPMŰVELÉSI Híradó. 1953/1. szám, 2. o. 188 Népművelési Híradó. 1952/6. szám, 14. o. 189 Népművelési Híradó. 1953/3. szám, 16. o. 190 Népművelési Híradó. 1952/5. szám, 10. o. 48
