Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
1951 közepéig országszerte mintegy 400 működő mezőgazdasági körről rendelkezünk adattal.180 Az előző táblázat 13 megye - amelynek adatai fellelhetőek voltak a MNL-OL anyagában - működő és tervezett szakköreinek adatait tartalmazza. Az adatok szerint a 13 megyében 373 mezőgazdasági szakkör működött. Ezen adatok alapján átlagban 28 mezőgazdasági kör volt egy-egy megyében, ezt 19 megyére kivetítve mintegy 530 szakkörrel számolhatunk. Természetesen ez az 500 körüli szám korántsem pontos, de a jelentett adatok alapján mindenképp 400 fölötti agrárkörrel lehet számolni az 1954. évben. Ugyanakkor 1955-ben ez a szám 300-350 közöttire esett vissza, a központi tervek szerint azonban ismét a 400-as szám lett volna az előirányzott norma.181 A táblázat adataira visszanézve az 1955. évi tervezett szám is messze elmaradt a korábbi év tervszámaitól. 1955-ben tehát jelentősen visszaesett a mezőgazdasági szakkörök száma. Ezzel nyilvánvalóan összefügg az a döntés, amely a mezőgazdasági szakkörök munkájának irányítását 1956. január 1-jétől kizárólag a Földművelésügyi Minisztérium kezébe adta.182 A mezőgazdasági szakkörök mellett a természettudományos körök megszervezése és állandó működtetése is fontos volt a pártvezetők számára. A természettudományos ismeretek tanítása a kommunista ideológia terjesztésére, s az azzal teljes mértékben szembenálló vallásos nézetek visszaszorítására szolgált. A dialektikus materializmus alapján álló természettudományos gondolkodás elsajátítása - a korabeli elméletek szerint - a szocializmus építése szempontjából rendkívül fontos volt. A szocializmus építéséhez ugyanis olyan dolgozókra volt szüksége az államnak, „akik helyes képet alkotnak a világról, a természetről, a társadalomról, amelyben élnek. Olyan dolgozókra van szükség, akik megszabadultak a Horthy-fás izmus idején beléjük nevelt téves nézetektől, előítéletektől, az idealista, misztikus világnézettől. ”183 184 185 A fentebb leírtak alapján a természettudományos szakkörök megfogalmazott célja a következő volt: „szocialista világnézetünk terjesztője legyen, hogy megtanítsa hallgatóit az élet, a világ jelenségeinek tudományos szemléletére, küzdjön a babonák, az előítéletek, a klerikális reakciók ellen".184 A természettudományos körök munkáját elsősorban a „klerikális reakció” elleni harcban igyekeztek felhasználni.188 A természettudományi szakkörök tényleges működéséről, valamint számukról nem sok írott forrás maradt fent. Egy számszerű adatunk van a korszakból: egy 1953. évi jelentés szerint az országban akkor 170 természettudományos szakkör működött.186 Ahogy azt már az előadások kapcsán említettük, a kommunista propaganda egyik megkülönböztetett eleme volt a nők társadalmi, politikai és gazdasági életben 180 Népművelési Híradó. 1951/7. szám, 5. o. 181 MNL-OL XIX. l-3n. 1955. október 14-ei jegyzőkönyv. A nyári mezőgazdasági propaganda értékelése és a téli program. NÉPMŰVELÉSI HÍRADÓ. 1955/11. szám, 680-681. o. 182 MNL-OL XIX. l-3n. 1955. október 14-ei jegyzőkönyv. A nyári mezőgazdasági propaganda értékelése és a téli program. 183 A Magyar Természettudományi Társulat Zsebkönyve, Budapest, 1952. 184 Népművelési Híradó. 1951/10. szám, 13. o. 185 MNL-OL XIX. l-3a. 87-10-4/1952. 186 MNL-OL XIX. l-3a. 8792-22/1953. 47
