Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
működése egy-egy kampányfeladat után (országos kultúrverseny, begyűjtési kampány) teljes visszaesést mutatott.156 A következő évek megyei jelentéseiből kiderül, hogy nem minden esetben jelentettek a szakkörök munkájáról, de ha szó is esett róluk, akkor is csak röviden.167 Az adatok hiányából arra lehet következtetni, hogy a szakkörök megalakítása és működtetése a népművelési munkában korántsem a legfontosabb feladat volt. Sőt a vizsgált korszakban végig jellemző maradt, hogy a nyári mezőgazdasági munkák ideje alatt a szakkörök tevékenysége teljesen háttérbe szorult, vagyis nyáron egyáltalán nem tartották meg a foglalkozásokat. Az MDP KV adatai alapján az első ötéves terv eredményeit összegezve ez idő alatt 1887 területi kultúrotthonban 3055 szakkör működött, amelyek közel 50 ezer rendezvényt tartottak, és több mint 11 millió látogatójuk volt.158 Ez alapján a kultú- rotthonok és a szakkörök arányszámait összevetve kitűnik, hogy egy-egy kultúrotthonban átlagosan 1-2 szakkör működött. Bár ez a szám semmiképpen nem mondható soknak, az 1955-1956. évi ismeretterjesztő irányelvek szerint a cél mégsem a szakkörök számának további növelése volt, hanem a már meglévők megszilárdítása, azaz munkájuk rendszeresítése és megfelelő színvonalon való működtetése. Ennek elérésére, ugyanúgy, ahogy az előadás-sorozatoknál, az NM igénybe vette a TTIT segítségét. Ennek keretében e szervezet feladata lett a szakköri anyagok kidolgozása a műszaki, a fizika—kémiai, a modellező és a falusi agrotechnikai körök számára. Emellett a legfontosabb szakkörökhöz a TTIT megyei szervezetei biztosítottak az előadókat, azonban e csoportok nagy részét továbbra is a kultúrotthonok és előadói munkaközösségek látták el vezetővel. A szakkörvezetők mellett titkárokat is kellett választani, akik csak a DISZ tagjaiból kerülhettek ki.156 Ez azért is volt fontos, mert a szakkörök tagjai általában a fiatalabbak köréből tevődtek össze, ezért így próbálták a DISZ befolyását még inkább növelni a célzott korosztályban. A szakkörök típusai A művelődési szakemberek az ’50-es évek első éveiben elsősorban a politikai körök szervezését preferálták. Ezeken az összejöveteleken az aktuális párt- és kormányhatározatokat, valamint a nemzetközi kérdéseket beszélték meg, de ehhez a körhöz tartoztak a „nagy politikusok” (Lenin, Sztálin, Rákosi) életével foglalkozóak is. A forrásokat vizsgálva azonban egyértelműen kitűnik, hogy az ilyen jellegű szakkörök * 137 156 MNL-OL XIX. l-3a. 162. doboz. ikt. sz. n./d. n. 137 A Vas megyei jelentésben - minden egyéb adat és jellemzés nélkül - csak annyi szerepelt, hogy több szakkör is működött. MNL-OL XIX. I-3a. 215. doboz. ikt. sz. n./d. n. A Veszprém megyei augusztusi jelentésben is csupán annyit írtak, hogy a szakkörök közül a rajzszakkör fejlődött a leginkább. MNL-OL XIX. I-3a. 87-19-18/1952. Zala megyei beszámolóban csak a szakkörök összesített számával találkozhatunk. MNL-OL XIX. I-3a. 87-20-10/1952. 1,8 MNL—OL XIX. l-3n. 1955. július 21-ei jegyzőkönyv. Javaslat a minisztérium második ötéves terve irányelveire és beruházásai tervének főbb számaira. I5,> MNL-OL XIX. I-3a. 8792-V-1-24/1955. 44
