Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
szövetség kérdése. Emellett a párt- és a kormányhatározatok, rendeletek ismertetése is kötelező előadástéma maradt; ezt egészítették ki az állampolgári kötelességekről és jogokról szólók. A külpolitikai témák közül a Szovjetunió és a népi demokráciák életét kellett mindenképpen bemutatni egy-egy előadáson. A politikai és a mezőgazdasági ismeretterjesztés mellett a nevelőmunkában a materialista tudományos világnézet, főként a természettudományos ismeretek teijesztése kapott hangsúlyt. Ezt elsősorban az egyházellenes magatartás kialakítására, illetve megerősítésére akarták felhasználni, kiemelve az egyháziak „tudomány-, haladás- és fejlődésellenes tevékenységét, a régihez való görcsös ragaszkodás gazdasági és politikai okát. ”145 A munkásosztállyal való foglalkozás is fontos feladat volt, mondván, hogy a munkásosztály soraiba új elemek kerültek, akik magukkal vitték ideológiájukat.146 Ez óhatatlanul lazította a központilag meghatározott ideológiát, annak egységessége csorbult, így a hatalom az előadásokkal és más propagandisztikus eszközökkel e téren is igyekezett újraformálni a gondolkodást. 1955-ben a mezőgazdasági propaganda fejlesztése vált igazán hangsúlyossá, amelynek programját a KV 1955. június 8-i határozata fogadta el. Ebben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, a termelékenység emelését és a munkás-paraszt szövetség erősítését tűzték ki célul. A határozat népszerűsítésére minden minisztériumnak ki kellett dolgoznia egy-egy tervezetet, amelyben a legfontosabb feladattá - ennek megfelelően - e három dolog propagálása vált.147 148 Az NM terve szerint a nyár folyamán két előadást kellett tartani a gépállomásokon, az egyiket a gépi növényápolásról, a másikat pedig az aratásról és a cséplés- ről. Ugyanakkor a kultúrotthonokban meghatározott időrendben hat mezőgazdasági témájú előadást írtak elő.l4s Az előadások és a hozzájuk biztosított filmek és diafilmek témáját áttekintve megállapítható, hogy ténylegesen a gyakorlati mezőgazdasági ismerek szélesítésére helyezték a hangsúlyt. Az NM tervet dolgozott ki a nem mezőgazdaságból élő emberek ismereteinek fejlesztésére is. A munkások számára készült előadásoknál fontosnak tartották a politikai, hazafias és világnézeti nevelést, valamint a műszaki ismeretterjesztést.149 Az 1956. év elején tartott kiszállások alkalmával az NM munkatársai az ismeretterjesztő munkát ellenőrizték a megyékben. A jelentések alapján az előadások nagyobb részét még mindig a mezőgazdasági és természettudományos témájúak tették ki, amelyeket főként szakemberek tartottak meg. A rendezvények népszerűsítését központilag kiküldött segédeszközökkel - például talajvizsgáló láda - igyekeztek segíteni. Az előadások - az említettek szerint - ott maradtak rendszeresek és magas színvonalúak, ahol a TTIT-tel együttműködtek a helyi népművelési szervek. 145 NÉPMŰVELÉS. 1955/6. szám, 351-352. o. 146 Népművelés. 1955/6. szám, 351-352. o. 147 Népművelés. 1955/7. szám, 417. o. 148 Előadások címei: Helyes növényápolás szerepe a terméshozamok növelésében; A legelők helyes kihasználása; A gyümölcs és szőlő tavaszi, nyári növényvédelme; Mikor arassunk, hogyan csépeljünk; Hogyan növeljük takarmánykészletünket (másodvetés, szénakészítés, silózás stb.); Nyári talajelökésztő munkák. MNL-OL XIX. I-3a. 8792-V-l-16/1955. 149 MNL-OL XIX. I-3a. 8792-V-2-30/1955. 42
