Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)

Kultúrotthonok

Szakkörök A szabadmüvelődés korszakában nem volt jellemző a szakkörök működése, egyedül a második világháborút követően újjáéledő olvasókörök tevékenykedtek. Ezeket ekko­riban a közművelődés legdemokratikusabb intézményeinek tartották, mivel az alulról kiinduló művelődési igény termelte ki, azaz egy-egy közösség spontán szerveződése hozta létre. A falusi olvasókörök keretében a községek lakói kibéreltek egy-egy házat, és annak meleg szobájában munka után összejöttek egy kis újságolvasásra, felolvasás­ra, beszélgetésre. A tagok gyakorta felkértek maguk választotta szakembereket elő­adások tartására, s ezek után beszélgettek a hallottakról.130 Az olvasóköröket azonban 1948-ban betiltották, könyveiket állami tulajdonba vették.150 151 A népművelési korszak beköszöntével már a kultúrotthonok művelődési munkájának egyik színterévé váltak a szakkörök, és mint ahogy az előadások, az ismeretterjesztés legfontosabb formái lettek. Míg azonban az egyes előadások közön­sége általában rendszeresen változott, addig a szakkörök tagjai szinte ugyanazok a személyek maradtak, akiket jobban érdekelt az adott téma, így sokkal inkább tudtak az elmélyültebb ismeretterjesztés, tanulás eszközeivé válni. A művelődést irányító szakemberek a szakkörök szervezéséhez három tanácsot adtak a helyi népművelési szerveknek: 1. a szakköröket az emberek érdeklődése alapján szervezzék meg, 2. készítsenek tervet a foglalkozásokra, amiket rendszeresen tartsanak meg, 3. minden körnek szakképzett vezetője legyen.152 Ezek alapján lehetett hatékony és sokáig működő szakköröket szervezni. Fontos volt továbbá, hogy a szakköröknek legyen egy szakvezetője és - a kor, illetve a felsőbb vezetés elvárásnak megfelelően - egy poli­tikai felelőse is.'53 A szakvezetőnek nem feltétlenül kellett felsőfokú képzettséggel ren­delkeznie, de az fontos volt, hogy - ha minimálisan is, de többet tudjon az adott területről, mint a kör többi tagja. A szakkörök szervezése tehát a népművelési korszak elején a nulláról indult, de a korabeli beszámolók szerint az 1951. év végére országszerte mintegy 2200 kü­lönféle szakkör működött. Ezek közül 340 olvasókör, 240 rádióhallgató-kör, 256 mezőgazdasági, 64 természettudományos kör volt,154 de a felsoroltak mellett művé­szeti, modellező, horgász és régészeti szakkörök is léteztek. A technikai köröket az üzemi kultúrotthonoknak még nem sikerült ekkorra megszervezniük. Számos kultú- rotthonban alakítottak tehát valamilyen szakkört, de a rádiókörökön kívül kevés volt a rendszeresen működő. Ezt elsősorban a helyi népművelési szakemberek hanyagságá­nak, illetve a megfelelő vezetők hiányának tudták be.155 Ráadásul az egyes szakkörök Szakkörök, tanfolyamok 150 Kövendi-Szathmáry, 1948. 110. o. 151 Az olvasókörökről lásd bővebben a Könyvtáruk című fejezetet. 152 VÉSZI (s. a. r.), 1952. 13. o. 153 BÍRÓ, 1951. 154 Az előirányzott terv szerint 500 mezőgazdasági, 250 természettudományos, 350 irodalmi és 1000 művé­szeti kört kellett volna szervezni. MNL-OL XIX. I-3a. 1814-ált.-4/1950. 155 Népművelési Híradó. 1951/9. szám, 8. o. 43

Next

/
Thumbnails
Contents