Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Szakkörök A szabadmüvelődés korszakában nem volt jellemző a szakkörök működése, egyedül a második világháborút követően újjáéledő olvasókörök tevékenykedtek. Ezeket ekkoriban a közművelődés legdemokratikusabb intézményeinek tartották, mivel az alulról kiinduló művelődési igény termelte ki, azaz egy-egy közösség spontán szerveződése hozta létre. A falusi olvasókörök keretében a községek lakói kibéreltek egy-egy házat, és annak meleg szobájában munka után összejöttek egy kis újságolvasásra, felolvasásra, beszélgetésre. A tagok gyakorta felkértek maguk választotta szakembereket előadások tartására, s ezek után beszélgettek a hallottakról.130 Az olvasóköröket azonban 1948-ban betiltották, könyveiket állami tulajdonba vették.150 151 A népművelési korszak beköszöntével már a kultúrotthonok művelődési munkájának egyik színterévé váltak a szakkörök, és mint ahogy az előadások, az ismeretterjesztés legfontosabb formái lettek. Míg azonban az egyes előadások közönsége általában rendszeresen változott, addig a szakkörök tagjai szinte ugyanazok a személyek maradtak, akiket jobban érdekelt az adott téma, így sokkal inkább tudtak az elmélyültebb ismeretterjesztés, tanulás eszközeivé válni. A művelődést irányító szakemberek a szakkörök szervezéséhez három tanácsot adtak a helyi népművelési szerveknek: 1. a szakköröket az emberek érdeklődése alapján szervezzék meg, 2. készítsenek tervet a foglalkozásokra, amiket rendszeresen tartsanak meg, 3. minden körnek szakképzett vezetője legyen.152 Ezek alapján lehetett hatékony és sokáig működő szakköröket szervezni. Fontos volt továbbá, hogy a szakköröknek legyen egy szakvezetője és - a kor, illetve a felsőbb vezetés elvárásnak megfelelően - egy politikai felelőse is.'53 A szakvezetőnek nem feltétlenül kellett felsőfokú képzettséggel rendelkeznie, de az fontos volt, hogy - ha minimálisan is, de többet tudjon az adott területről, mint a kör többi tagja. A szakkörök szervezése tehát a népművelési korszak elején a nulláról indult, de a korabeli beszámolók szerint az 1951. év végére országszerte mintegy 2200 különféle szakkör működött. Ezek közül 340 olvasókör, 240 rádióhallgató-kör, 256 mezőgazdasági, 64 természettudományos kör volt,154 de a felsoroltak mellett művészeti, modellező, horgász és régészeti szakkörök is léteztek. A technikai köröket az üzemi kultúrotthonoknak még nem sikerült ekkorra megszervezniük. Számos kultú- rotthonban alakítottak tehát valamilyen szakkört, de a rádiókörökön kívül kevés volt a rendszeresen működő. Ezt elsősorban a helyi népművelési szakemberek hanyagságának, illetve a megfelelő vezetők hiányának tudták be.155 Ráadásul az egyes szakkörök Szakkörök, tanfolyamok 150 Kövendi-Szathmáry, 1948. 110. o. 151 Az olvasókörökről lásd bővebben a Könyvtáruk című fejezetet. 152 VÉSZI (s. a. r.), 1952. 13. o. 153 BÍRÓ, 1951. 154 Az előirányzott terv szerint 500 mezőgazdasági, 250 természettudományos, 350 irodalmi és 1000 művészeti kört kellett volna szervezni. MNL-OL XIX. I-3a. 1814-ált.-4/1950. 155 Népművelési Híradó. 1951/9. szám, 8. o. 43
