Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
szempontjából pedig továbbra is fontos feladat maradt, hogy a napi politikai eseményeket folyamatosan ismertessék az emberekkel, de ezeket is elhanyagolták. Eredmény a mezőgazdasági propagandában mutatkozott meg leginkább. Korábban ezt csak sematikus begyűjtési agitációnak tartották, most viszont már a párt és a kormány mezőgazdasági határozatait ismertették, amely értelmezésük szerint összekötötte a közösség érdekét az egyéni érdekekkel. Emellett a legjobb kezdeményezések a hazafias nevelés területén mutatkoztak, aminek egyik szembetűnő jele volt a helyi hagyományok iránti erőteljesesen megmutatkozó érdeklődés. Problémaként értékelték viszont, hogy ezeket a kezdeményezéseket nem gyűjtötték össze, és nem vontak le belőlük következtetéseket. Az irányító munkában az egyetlen kezdeményezés e téren, a krónikaírás megszervezése volt.142 Fontossá vált tehát az emberek érdeklődésének felkeltése, igényeik feltárása. Az 1954. első félévi kiszállási jelentések szerint országszerte rendkívül változó színvonalon folytak az előadások, előadás-sorozatok. Sok helyen még mindig probléma volt az előadók alacsony szintű tudása, ami összefüggött azzal, hogy az előadói munkaközösségek sem alakultak meg mindenütt. Igazából ott sikerült magasabb színvonalú és érdekes előadásokat tartani, ahol a TTIT szervezte meg e rendezvényeket. A már korábban is említett Kérdés-felelet esték voltak azok, amelyek igazán népszerűek lettek a kultúrotthonokban. Az 1954-1955. évi őszi-téli előadás-sorozatok tématervét hasonlóan állították össze, mint az előző évben. Külön kiemelték az új tanácsválasztással kapcsolatos témakört.143 Emellett a falusi előadásoknál továbbra is fontos szerepet szántak a mezőgazdaságiaknak. A kiadott központi előadás-tematikát alapul véve a megyei népművelési szerveknek helyi szinten kötelezően ki kellett dolgozni 3-4 mezőgazdasági témát. A 7-7 előadásból álló sorozatot minden megyének össze kellett állítania, s minden községben havonta legalább egy ilyen előadás megtartását írták elő.144 Az előadások tekintetében az NM általában egyeztetett a TTIT-tel. A kiadott vezérfonalak csak ajánlások voltak, nem kötelezően megtartandó programok. Az 1955 márciusa utáni politikai változásokkal párhuzamosan az ismeretterjesztő előadások megszervezésének ismét új elvi alapjait kellett megalkotni, azaz a központi politikai fordulatnak hű tükre volt ez a terület is. Ismét előtérbe kerültek a politikai és mezőgazdasági előadások. Az átalakított tematikában kiemelten szerepelt az új mezőgazdasági technika megismertetése a földművelőkkel, valamint az agrobio- lógia. Ez azért volt fontos, hogy az embereket olyan eljárásokkal ismertessék meg, amelyek növelik a termelékenységet. A terv a politikai propagandának újfent sokkal fontosabb szerepet szánt. Hangsúlyossá vált az önállóan gazdálkodó parasztok „politikai látókörének bővítése”, és a régi előítéletek elleni harc. A politikai előadásoknak a hatalom szerint a parasztokat közvetlenül érdeklő témákkal kellett foglalkoznia, mint például a munkás-paraszt 142 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ö. e. Az ismeretterjesztés kérdései. (1954) 14:1 Előadások: tanácstörvények ismertetése, pártszervezetek tevékenysége, nemzeti múltunk legkiemelkedőbb eseményeinek ismertetése. ..Ismertetni kell, hogy a felszabadulás óta miiven sok jó dolog történt és épült helyileg. " MNL-OL XIX. l-3a. 879l-V-2-56/1954. 144 MNL-OL XIX. l-3a. 8792-V-2-40/1954. 41
