Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
volt - felmérni a helyi szerveknek, hogy az adott előadásokon milyen arányban vettek részt a különböző társadalmi helyzetű, korú és nemű emberek. így a fenti jelentés adatai is csak ennek fényében tekinthetők mérvadónak. Eredmények Az elkészült jelentések az indulás kezdeti időszakában az SZFTE előadás-sorozatokat rendkívül sikeresnek minősítették. A politikai tárgyú előadásokat, valamint külön az ötéves tervről szólókat is sikerként könyvelték el. Az irodalmi előadások közül a Petőfi Sándor és Arany János költészetéről, a történelmiek közül pedig a Hunyadi János és Dózsa György harcairól szólók voltak a legnépszerűbbek. A természettudományi előadások keretében a legtöbb hallgatót az élet keletkezéséről és a csillagászatról szóló összeállítás vonzotta.102 Az előadások közvetlen politikai-ideológiai hatását is vizsgálták, amiért tulajdonképpen megszervezték az egész mozgalmat. A jelentések szerint a propaganda meg is hozta a várt sikert, amit az értékelést írók konkrét példákkal igyekeztek alátámasztani. így azzal, hogy az MSZT Kongresszust ismertető előadás után sok helyen nőtt a társaság taglétszáma, a mezőgazdasági tárgyú előadások után pedig emelkedett a munkavállalások és a versenykihívások száma. Az SZFTE sikerességének bizonyítására a Népművelési Híradóban is megjelentek különböző cikkek és olvasói levelek, amelyekben legtöbbször az előadások hasznosságát hangsúlyozták. Ez is természetesen inkább a propaganda egyik fontos eszköze volt, mint valódi tényközlés. A jelentésekben - ez jellemző volt a korszakra - „az ellenség aknamunkájáról” is beszámoltak. Ezek legtöbbször csak kifogások voltak egy-egy rosszul sikerült előadás vagy éppen az üresen maradt nézőtér esetén. E motívumok közös jellemzője volt, hogy az ellenséges elemek általában alattomosan, csendben intézték a támadást a párt valamely intézménye, vívmánya, jelen esetben az SZFTE ellen, aminek következtében kevesebb ember jelent meg az előadásokon. Egy-két helyről azonban „nyílt támadásról” is beszámoltak. Kábán és Kisláng községben a kulákság szervezésében a békebizottság beszámolója idején verebeket engedtek fel a teremben azzal, hogy: „Nesze neked békegalamb!” Az ellenséget megtestesítő másik fő alak, a pap is szerepelt a beszámolókban; Vésztőn például prédikációban igyekezett cáfolni a természet- tudományos előadások tételeit.10' A népművelés kezdeti időszakában a jelentések alapján tehát egyértelmű az SZFTE népszerűségének növekedése, ami elsősorban a hallgatók számának folyamatos emelkedésében mutatkozott meg.104 Az 1952-1953. évi időszakban azonban már 102 Művelt Nép. 1953/3. szám, 12. o. 103 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. A Szabad Föld Téli Esték 1950/51. évi előadásainak értékelése. (1951) 104 1950-1951-ben 3 200 000 látogatót, 1951-1952-ben 3 390 000 látogatót jelentettek. MŰVELT NÉP. 1952/10. szám, 6. o. 31
