Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
jelentős volt a visszaesés; a beszámolók megyéként átlagosan 25-30%-os írtak, de például Hevesben 50%-os volt a zuhanás.105 106 Kimutatás az 1949-1953 közötti időszak SZFTE előadásairól106 1949-1950 1950-1951 1951-1952 1952-1953 Községek száma 2800 2150 2450 2300 Előadások száma 62 000 33 000 40 700 47 200 Hallgatók száma 5 500 OOO107 3 250 000 3 385 000 3 118 000 A táblázat adataiból leolvasható, hogy az 1949-1950. évben volt a legtöbb előadás és a legtöbb hallgató is. Ezután egy erőteljes visszaesés figyelhető meg, majd az előadások száma az 1951-1952. évi időszaktól ismét növekedett, ugyanakkor a hallgatók számában az 1951—1952-es növekedéshez képest csökkenés következett be. A jelentést készítők szerint ez mindenképp az előadások alacsony színvonalával állt összefüggésben, mivel az embereket egyre kevésbé érdekelték a sablonos, sematikus rendezvények.108 Ha végignézzük az előadások témáit, illetve az állandó témaismétléseket, érthetővé is válik az emberek egyre inkább megmutatkozó közömbössége e rendezvények iránt. A szervezők leginkább a nagyüzemi gazdálkodás, a békeharc és az ötéves terv propagálására fordították energiájukat, ugyanakkor a legélénkebb viták a termelőszövetkezeti kérdésekről folytak. A hazai tapasztalatok hiányában a Szovjetunió eredményeit ismertették. Az összesítő jelentés szerint a legsikeresebb előadás a Sztálin a dolgozó parasztságért volt, de nagy érdeklődés kísérte a Mezőgazdasági gépek a Szovjetunióban címűt is. Az előadás-propaganda hatására az SZFTE ideje alatt 1949- ben 100, 1950-1951-ben 40 tszcs alakult meg. A tsz-ek megszervezése mellett a propagandát leginkább a mezőgazdasági munkára való mozgósítás érdekében fejtették ki. Ennek növelésére főként agrobiológiai előadásokat tartottak, amelyek közül a legtöbb a mélyszántásról és a vetésről szólt. A belpolitikai mellett a külpolitikai propaganda is fontos szerepet játszott az előadások, előadás-sorozatok megszervezésében. A nemzetközi tárgyú előadásokkal igyekeztek „megértetni” az emberekkel, hogy a világ két részre szakadt, s a két rész fontosabbik pillérét a Szovjetunió alkotja, amely a magyar nép igazi barátja. A világ eme része a békét akarja, s bár a béketábor erős, annak további erősítéséhez az ipar, a honvédség fejlesztésével járulhat hozzá a magyar nép.109 105 MNL-OL XIX. I-3a. 8792-23-2/1953. 106 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 107 Ezt az 5,5 milliós adatot a jelentést készítő NM Könyvtári és Ismeretterjesztő Főosztálya is túlzásnak találta. Ahogy ők fogalmaztak „az adatszolgáltatási erkölcs nem volt valami magas színvonalon, a számadatok nyilván túloznak. " MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 108 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 109 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 32
