Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
A legnépszerűbb sorozat a Szabad Föld Téli Esték (SZFTE) voltak, amelyek több száz érdeklődőt vonzottak, különösen az első években, de miután az MKP direkt politikai célokra használta propagandaeszközként, sokat veszítettek népszerűségükből.61 A VKM 1948 szeptemberében rendeletileg szabályozta a szabadművelődés előadás-sorozatait és tanfolyamait. Az előadók már csak a szabadművelődési felügyelő által rendelkezésre bocsátott művek alapján tarthattak előadást. A minisztérium a hivatalosan kiadott Útmutatójában megadta az előadások tartásához szükséges ajánlott könyvek és brosúrák listáját. A felügyelőknek ugyanakkor gondoskodniuk kellett arról, hogy a kommunista párt által összeállított Szabad Föld Téli Esték című kiadványsorozat teljes egészében bekerüljön a téli programba.62 Ezzel a rendelettel elindult az ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok anyagának a kommunista ideológia alapján meghatározott elvek szerinti összeállítása. Ismeretterjesztő előadások 1949-1953 között A fordulat éve után tehát az ismeretterjesztés, köztük az előadások, teljes egészében az MDP által meghatározott elvek mentén szerveződtek. így az 1950-1951. évi téli előadás-sorozatok is, amelyeket a program összeállítói öt csoportba soroltak: az SZFTE, az üzemi ismeretterjesztő előadások, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) a Dolgozó nő és háztartása című előadás-sorozata, az MNDSZ és a VKM közös szervezésében a Szülők Iskolája, valamint az MSZT Ismerd meg a Szovjetuniót című előadás-sorozata. Az MSZT előadásait helyi intézményei szervezték, az üzemekben az üzemi bizottságok, a községekben pedig a népművelési apparátus segítségével. Ezeket a községekben az SZFTE előadásaival kellett összehangolni. Az 1950-1951. évre kiadott tematika szerint a hat alapelőadás (Az uráli ipar felvirágzása, Ahol a kultúra a népé, Virágzó kert a puszta közepén, Szovjet haza - szovjet emberek, A nagy szovjet család, Mit köszönhet a magyar nép a Szovjetuniónak) mellett külön üzemi-városi és külön falusi előadásokat is tartottak.63 Az 1951-1952. évben szinte ugyanezek az előadások szerepeltek a repertoárjukban. Az MNDSZ64 és a VKM közös szervezésében induló Szülők Iskoláját, a szülői munkaközösségek és a pedagógusok segítségével a tervek szerint minden iskolában el kellett indítani. A középpontban a nevelés szovjet példája és a természettudományi 61 KACZ1ÁN, 1990. 21.o. 62 Útmutató a szabadművelődési előadás-sorozatok és tanfolyamok rendezéséhez. DANCS (szerk.), 1988. 306-308. o. 63 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Tájékoztató az 1950/51. évi téli kultúrnevelési munka fontosabb előadás-sorozatainak tematikájáról és szervezéséről. (1950) 64 Szintén az MNDSZ szervezésében rendezték meg 1950-ben a Nyári Vasárnap Délutánokat. A szervezők célja az volt, hogy a nyári dologidőben tájékoztassák a nőket - illetve rajtuk keresztül az egész családot - a napi politikai és gazdasági kérdésekről, valamint tagtoborzásra is felhasználták e rendezvényeket. Emellett a megfogalmazott célok között szerepelt, hogy ezekkel az összejövetelekkel megpróbálják kivonni a „klerikális reakció” hatása alól az embereket. A rendezvényeken általában a többi előadás-sorozathoz hasonló kérdésekkel foglalkoztak. MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Nyári Vasárnap Délutánok kiértékelése. (1950) 22
