Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
alapfolyamatok megismertetése állt.65 Az 1951-1952. évi előadás-sorozat tervezetében újra kiadták a Szülők Iskolájának tematikáját, de ez már elsősorban gyereknevelési tanácsokkal kívánta ellátni a szülőket. Az óvodáskorú gyerekeket nevelő szülőknek szánt előadás-sorozatban egyetlen téma volt, ami kifejezetten propagandajellegünek mondható, ez a Ne higyjünk [sic!] a babonában! címet viselte. Ugyanakkor az általános- és középiskolás korú gyermekek szüleinek már nemcsak a klasszikus gyerekneveléssel kapcsolatos problémákat feldolgozó témákat, hanem a szovjet példát és az ifjúsági mozgalmakról (például úttörőmozgalom) szóló előadásokat is meg kellett hallgatniuk.66 A Dolgozó nő és háztartása című előadás-sorozatot főként a nőket foglalkoztató üzemekben és városi területeken szervezték meg. A kiadott tematika alapján az előadásokkal az okos, egészséges, ápolt, sportos nőről alkotott kép tudatosítása volt a cél. Azaz olyan nők „kinevelése”, akik amellett, hogy anyák, dolgozó nők is egyben. Az egyik előadás címe egyszerűen leszögezte, hogy csak a „ dolgozó nő jó anya". A szakszervezetek szervezésében indult meg az üzemi előadások sorozata. Ezek főként politikai jellegű előadásokból álltak, de emellett helyet kaptak történelmi, természettudományos, irodalmi és egészségügyi témák is.67 Az üzemekben, intézményekben tartott ismeretterjesztő munkánál komoly problémát okozott, hogy rendkívül nagy eltérés mutatkozott alaptudásban és intelligenciában a hallgatóság soraiban. Nem volt mindegy, hogy az előadást egy gépgyár vagy pedig egy tudományos intézmény dolgozóinak tartották, emiatt a kiadott anyagot vagy nem értette a közönség vagy éppen az előadó nem tudott válaszolni a közönség kérdéseire.68 * Ez azt mutatja, hogy a központilag kiadott előadásanyagok politikailag lehettek ugyan „megfelelőek”, a kijelölt előadók pedig „ideológiailag képzettek”, de a szakmai minőséget ez nem tudta garantálni. Igaz ugyanakkor, hogy nem is a tudás továbbítása volt a fő (valós) cél, hanem a politikai-ideológiai meggyőzés. Az 1950-1951. évi ismeretterjesztő előadások színvonala az Agitációs és Propaganda Osztály szerint javult az előző esztendőhöz képest, „politikusabbak” voltak, felépítésük egyszerűbbé és érthetőbbé vált, de természetesen még akadt rajtuk javítanivaló. A propaganda irányítói azonban még mindig nem voltak megelégedve az előadások politikai és termelési mozgósításának erejével. Problémaként emelték ki, hogy a központilag meghatározott tématerv miatt nem tudták kielégíteni a hallgatók érdeklődési körét és kívánságait. Emiatt a 1951-1952. évi idényre új tematikát állítottak össze. Ezt már nem kizárólag az NM munkatársai készítették, hanem a szakminisztériumok, tömegszervezetek és különböző intézmények együttesen. A Művelt Nép Könyvkiadó és a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) Előadói Irodája a politikai előadásokat dolgozta ki, a minisztériumok és a tudományos szervezetek 65 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Tájékoztató az 1950/51. évi téli kultúmevelési munka fontosabb előadás-sorozatainak tematikájáról és szervezéséről. (1950) “ MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat az ismeretterjesztő tömegpropaganda előadások 1951/1952-ik évi tematikájára. (1951) 67 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Tájékoztató az 1950/51. évi téli kultúmevelési munka fontosabb előadás-sorozatainak tematikájáról és szervezéséről. (1950) (’8 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés, (d. n.) 23
