Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
címet elméletileg csak olyan intézmény kaphatta meg, amelynek színpadi nagyterme mellett öltözője és egy-két szakköri, vagy társalgó szobának alkalmas helyisége is volt. Ha csak egy nagyterme volt, kultúrteremnek, ha csak egy-két kisebb szobája, akkor kultúr-, vagy olvasószobának minősült. Kultúrotthont megszüntetni csak a megyei tanács határozata alapján, illetve a népművelési miniszter előzetes hozzájárulása után lehetett.4'1 A kultúrotthonok építkezésre, illetve átalakításra kaptak ugyan állami támogatást, de a legtöbb társadalmi munkával épült.40 A társadalmi munkát általában a helyi népművelési apparátus dolgozói, valamint a népnevelők szervezték meg, de komoly támogatást nyújtottak ebben a tömegszervezetek tagjai is, akik emellett a kulturális életet is segítettek elindítani. A kultúrházak legtöbb esetben nem új építésű épületek, hanem állami tulajdonba vett kocsmák, kastélyok, kúriák, egyházi ingatlanok voltak.41 De még az átalakításokat, felújításokat is nehezen tudták finanszírozni, így azok pénz, anyag, vagy éppen emberhiány miatt akadozva haladtak. Sok építkezés hónapokra félbe maradt, vagy a teljes szervezetlenség miatt káoszba fulladt. Országos adatok a kultúrotthonokról Év Kultúrotthonok száma 1950. évi adat arányszáma %-ában 1950 433 100 1951 1279 295,4 1952 1633 377,1 1953 1858 429,1 1954 1887 435,8 1955 1943 448,7 1956 1969 454,7 A fenti táblázat adatait nézve egyértelműen megállapítható, hogy a bázisévnek számító 1950. év után a következő egy év alatt háromszorosára nőtt a kultúrházak száma az országban. Még az 1952-es évben is hatalmas növekedésről tesznek bizonyságot az 49 50 51 52 49 CSENDE, I. számú melléklet, 1974. 128-132. o. 50 1 951-ben körülbelül 5 millió forintnyi társadalmi munkát adtak a falvak és a városok a kultúrotthonok építéséhez. Ebben az összegben az anyag is benne volt, amit a településen talált romokból, vagy saját anyagaikból adtak. (MNL-OL XIX. I-3a. 879l-Sz-4/1952.) A társadalmi munkának nemcsak gazdasági jelentőséget tulajdonítottak, hanem politikait is. Ez abban fejeződött ki, hogy a közösség dolgozói egy célért, „közös céljaikat szolgáló intézményért, a kultúrotthonért" végeznek munkát. Vagyis a társadalmi munka kollektív életre nevelt, erősítette az emberekben a közösségi összetartozást. NÉPMŰVELÉSI HÍRADÓ, 1952/2. szám, 15. o. 51 A kultúrotthonok számának növelése érdekében 1951 márciusában az NM kiküldte az Országos Statisztikai Hivatal felmérése alapján a művelődési otthonok létesítésére alkalmas SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) kocsmák és vendéglők listáját. CSENDE, 1974. 24. o. 52 Erdész (szerk.), 1960. 306. o. 19
