Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Kultúrotthonok A Révai József által meghirdetett kultúrforradalom legfontosabb támaszai közé tartoztak a kultúrotthonok. A kultúrotthon egy korabeli megfogalmazás szerint az a „kulturális intézmény, amelyben biztosítva van különböző kulturális rendezvények megtartása”.35 A 136/1951. sz. M. T. rendelet a következőképpen határozta meg fogalmát: „a kultúrotthon és a kultúrház a dolgozók művelődését és szórakozását szolgáló intézmény",35 36 Tágabban értelmezve a kultúrotthonokban - az adott területen belül - centralizálni kívánták a kultúra terjesztésének minden eszközét; ezekben az intézményekben egyesültek a kiállítások, az előadások, a szakkörök, a kultúrverse- nyek, az ünnepi műsorok, valamint a faluszínházak megszervezésének és lebonyolításának szervezetei. Egyesített magában minden eszközt arra, hogy elősegítse a „kulturális nevelőmunkát”, biztosította annak folyamatosságát és a párt irányítását.37 Vagyis a kultúrotthon lehetővé tette a szétforgácsolt erők összefogását, a különböző munkaterületek szerves összekapcsolódását, a megfelelő politikai irányítást és a rendszeres ellenőrzést.’8 39 A kultúrotthonok - mint a „szocializmus templomai”'1 lettek a „társadalom ellenségei támadásának” egyik legfontosabb harcterei; amelyet a templom és a kocsma (az ellenség befolyásának szervezeti alakjai40) riválisaként építettek meg. A fenti megfogalmazásokat tekintve nem csupán egy épület, illetve épületegyüttes kialakításáról van tehát szó, hanem az akkori magyar társadalom művelődési irányvonalát meghatározó, politikát kiszolgáló, a párt ellenőrzése alatt álló intézmény- rendszerről. 1949. november 27-én Békésben avatták fel az első művelődési otthont. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen intézmények mintegy előzmény nélkül születtek volna meg a kommunista időszakban. A művelődési otthonok elődeinek tekintik a reformkorban kialakuló, majd egyre gyorsabban elterjedő klubokat - mint a hasonló foglalkozású, érdeklődésű vagy műveltségű embereknek a társadalmi élet, a közös szórakozás, ismeretterjesztés céljára szolgáló intézményét -,41 valamint a szintén ebben az időszakban megalakuló kaszinókat, egyleteket is.42 A 20. század elején, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) 1919- es rendelete szerint a megyei szabadoktatási bizottságok feladatai között szerepelt, hogy a városokban és községekben (valamint a tanyákon), gyári és üzemi telepeken kultúrnépházakat, munkásotthonokat létesítsenek, hogy a városok és a helységek közművelődési és szabadoktatási tevékenysége számára állandó otthont teremtsenek. Egy 1925-ös Pest megyei szabályrendelet az iskolán kívüli népművelés feladatai közé 35 ESZTERÁG, 1951.9. o. 36 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendeletéi. 1951, 250. o. 37 ESZTERÁG, 1951.8-9. o. 38 ÓNODI, 1951.9.0. 39 ZÓLYOMI, 1969. 3. o. 40 ESZTERÁG, 1951.6.0. 41 KOVALCSIK, I. kötet, 1986. 39. o. 42 VÁSÁRHELYI, 1979. 5-13. o., KOVALCSIK, 11. kötet, 1986. 17
