Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Mellékletek
3. sz. melléklet A művészeti agitációról71 s 1. „A művészeti agitációt az öntevékeny művészeti csoportok, ezek tagjai, a belőlük alakult brigádok művelik. A művészeti agitáció eszközei: a színjátszás (szavalás, szövegmondás), az ének, a zene és a tánc, a bábjátszás és a képzőművészet. 2. A művészeti agitáció célja - mint általában a szocialista agitációé: — pártunk politikájának, a szocializmus építésének győzelemrevitele, elősegítése annak, hogy a tömegek érzelmei anyagi erővé váljanak. Ez különben része a pártos művészet céljának, amely propaganda és agitáció együtt. A művészeti agitáció hatása a politikai és gazdasági élet mindennapi jelenségeinek tudatosításában, az osztályharc és a termelés pártos segítésében jelentkezi. De van távolabbi és nem jelentéktelen emberformáló, embernevelő hatása is. A művészeti agitáció sokrétűen reagál minden pillanatára, úgy hogy az újat, az előremutatót erősíti, példaként terjeszti. A régit ostorozza, rombolja, gyűlölted. A művészeti agitáció tehát hangulatot teremt az egyénben és közösségben valami mellett vagy valami ellen és ezt a művészet eszközeivel teremtett hangulatot igyekszik jellemmé, elhatározássá, meggyőzéssé, végül társadalmilag hasznos tettekké változtatni. 3. A művészeti agitáció semmiképpen és sehol nem szorulhat háttérbe, öntevékeny művészeti csoportjainknak, tagjaiknak és vezetőiknek rendszeres feladata. Tartalmi helyességének és formai fejlődésének biztosítása a művészeti tömegmozgalom állandó kötelessége. 4. Az elmúlt években a művészeti agitációt két véglet jellemezte. Az egyik: minden művészeti öntevékenység alárendelése szükhatósugarú, merev közvetlen agitálásnak és ennek során szürke, ötlettelen egysíkúság - sematikus dicsérgetés vagy sértő pel- lengérezése. A másik: a művészeti agitáció szükségességének, létjogosultságának, tartalmi és formai fejlődési lehetőségeinek tagadása; a közvetlen agitációs formák elvetése, az osztályharc és a termelés pártos segítésének lenézése. Pedig a dolgozók igénye a jó művészeti agitációra állandóan megnyilvánult és helyenként helyes kezdeményezéssel, meggyőző eredmények is voltak. Nagy egészében azonban a népművelés alig foglalkozott ezzel az igénnyel. II. 1. A művészeti agitáció lehet közvetett vagy közvetlen. 2. Közvetett művészeti agitáció a művészeti csoportok minden, nem öncélúan rendezett, eszmei-politikai tartalmú előadása, műsora, melyek életörömet keltenek, elősegítik az emberek műveltségi színvonalának emelését, a reakciós múlt ostorozását, s fejlesztik a nézők erkölcsi és esztétikai érzékét, de közvetlen feladatra nem mozgósítanak. A közvetett művészed agitáció körébe tartoznak az olyan előadások, műsorok is, 718 718 MNL-OL XIX-I-3a. 8793-V-2-11/1955. 172
