Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)

Mellékletek

amelyeknek szórakoztató voltát egyes dolgozók vagy közösségek dicséretével, bírála­tával, megajándékozással kötik össze. Tehát: az ajándékműsorok. Közvetett művészeti agitáció a különböző eszmei tartalmú ünnepségeket kiegészítő műsorok is. Az aján­dékműsorok követelménye a helyes műsorösszeállítás, a színvonalas bemutatás és a megfelelő külsőség, továbbá a megajándékozott, példaképpen kiemelt egyén vagy közösség érdemeinek kiváló tulajdonságainak pontos ismerete, ezeknek élvezetes formában való közlése a nézőkkel, hallgatókkal. Az ajándékműsornak figyelembe kell vennie a megajándékozott egyén vagy közösség ízlését, kedvenc vagy kedvelné váltha­tó kívánságait, anélkül, hogy az eszmei-politikai mondanivalóját gyengítené vagy sértené. Az ajándékműsorokban rendkívül fontos a tulajdonképpeni agitáció t jelentő összekötő szöveg, konferansz, amely a megajándékozott egyénről vagy közösségről, annak a szocialista építésben tanúsított magatartásáról, tevékenységéről szól. Ugyan­ilyen fontos ennek az össszekötő szövegnek, konferansznak ízléses, meggyőző, a maga helyén szellemes elmondása. Ilyen értelemben jó példának ajánljuk a Rádió különbö­ző ajándékműsorait: Jó munkáért szép muzsikát, Egy falu egy nóta-t. Az ajándékmű­sorok állhatnak egész estét betöltő egyetlen számból (színdarab) vagy egynemű számokból (hangverseny, nótaest) és állhatnak vegyes műsorszámokból. Az ajándék­műsorok akkor hatékonyak, ha a széles nyilvánosságra hatnak, és olyanok, hogy a megajándékozottak maguk is átérzik a figyelmességet és a kitüntetést. A különböző ünnepségek kísérő műsorainak legfontosabb követelménye: részleteikben is szolgálják az ünnepségek eszmei-politikai mondanivalóját. Itt tehát a színvonalbeli követelmé­nyek mellett fokozottan lépnek előtérbe a tartalmiak. A fellépő művészeti csoportok valóiban a legjobbat adják ami a tarsolyukban van, de ez a legjobb ne terelje el a figyelmet az ünnepség lényegéről, hanem erősítse azt. (így: április 4-én, amellett, hogy a műsorszámok felszabadult kultúránk színe-javából adnak ízelítőt, fejezzék ki a felszabadulást a felszabadító Szovjetunióival, az új életünket vezérlő pártunkkal szem­ben a hálát, stb. vagy: az élüzemünnepségen a műsor lelkesítse és serkentsen további munkasikerekre, bírálja a még meglévő fogyatékosságokat, stb.) Tehát: mind az aján­dékműsorokból, mind az ünnepségek műsoraiból nem hiányozhatnak a mai témájú, eszmei-politikai mondavalójukkal a mindennapok konkrét feladataira mozgósító mű­sorszámok. 3. A közvetlen művészeti agitáció tere nem annyira a színpad, mint az emberek közvet­lenebb nyilvános összejövetelei: klubest, vita, pihenőnap, pihenőidő, stb. Tartalma pedig szorosan a jelenhez fűződik: az adott személyhez vagy közösséghez és az adott alkalomhoz kapcsolódik (kiemelkedő munkateljesítmény, aratás vagy exporttervi feladat teljesítése, egy elkövetett hiba, stb.). A közvetlen művészeti agitáció feladata: művészeti formába öltöztetett igazságos és emberi bírálattal, önbirálattal, igazságos és ízléses dicsérettel (ajándékkal) serkenteni, növelnie dolgozóink szocialista öntudatát, becsületességét, emberségét és odaadását. A legfontosabb követelmény: a dicséret és bíródat mindenki előtt helytálló), mindenki által elfogadható, tehát pontos, ellenőrzött, igazságos volta. A mértékletesség itt foko­zottan szükséges a szertelen dicsérgetéssel vagy a meglovagolt kritizálással szemben. A közvetlen művészeti agitáció nem nélkülözi a zenét, éneket, táncot, főleg nem ennek 173

Next

/
Thumbnails
Contents