Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)

Bevezetés

kerülhettek egymással. A szovjet ideológia a fentiek miatt filozófiai értelemben nem is ideológia, hanem dogma, tanítás."

Minden ideológiának - akár nevezhetjük tehát dogmának is - megvolt az adott rendszerben a sajátos funkciója. Az ideológiák mindenekelőtt a társadalom totalitására irányuló közvetett gyakorlatként jelentek meg, a politika számára az eszmei mozzanatot jelentették. Politika és ideológia elválaszthatatlanokká váltak a kommunizmus idején. Nem lehetett ideológiamentes a politika, és egy nézet, egy állítás nem önmagában volt ideologikus, hanem azáltal, hogy egy konfliktus gyakorlati vé- gigharcolásának eszközeként funkcionált.11 12

Az ideológiák kettős feladatot kaptak a totalitárius rendszerben: ez a társadalom totalizálása és ellenőrzése volt. A társadalom totalizálása azt jelentette, hogy minden másfajta érték és értelmezés tilalom alá esett, és az adott felfogás minden társadalmi csoport számára kötelezővé vált. Azonban nemcsak minden terület - zene, szépmüvé- szet, irodalom stb. - totalizációjáról van szó, hanem arról is, hogy az emberek készségét is ellenőrizték, hogy közvetlenül vagy feltétlenül hittek-e a hirdetett eszmékben. Az engedelmességnek mindenre ki kellett terjednie. Ha valaki nem engedelmeskedett, arra elfogatás, börtön várt, vagy enyhébb esetben elbocsátották állásából.13

A sztálinista ideológiáról

A 20. században két új zsarnoki ideológia született: a nácizmus és a kommunizmus. Mindkét totalitárius rendszerre jellemző volt az egypártrendszer uralma, a titkosrendőrség hegemóniája, a kormányzat monopóliuma, a gazdasági, a kulturális és az információs struktúrák feletti totális ellenőrzés.14 15 Eckstein és Apter véleménye szerint „ megszünteti a határokat az állam és a különböző társadalmi csoportok, az állam és az egyén között”, azaz megszünteti a gazdaság, a civil társadalom és a magánszféra teljes vagy relatív autonómiáját. Emellett az ideológiában mitikus elemek jelentek meg, mint amilyen az új embertípus kialakulása és a vezér kultusza.13

Az 1950-es évek Magyarországára nehezedő kommunista ideológia évtizedek alatt hosszú változásokon ment keresztül. A Marxtól és Engelstől kiinduló kommunista társadalom ideológiáját már Lenin is némiképp átalakította, és végül, amit az ’50-es években átvett az eszmerendszerből a magyar pártvezetés, az már a sztálini gondolatokkal megreformált változat volt.

A hivatalos ideológia a korszakban mindenütt megjelent. A párthatározatokban, a párt vezetőinek beszédeiben és írásaiban, de a könyvekben, a sajtó cikkeiben és a hivatalos lapokban is.16 Az elemi tételek közül a legfontosabb a szocializmus magasabb- rendűségének hangoztatása volt, amelynek fontos részét képezte az a kinyilatkoztatás,

11 FehÉR-Heller-Márkus, 1991.276-277. o.

12 SCHLETT, 1982. 97. o.

13 FEHÉR-HELLER-MÁRKUS, 1991.284-285. o.

14 GyurgyáK (szerk.), 2003. 340. o.

15 Idézi: GYURGYÁK (szerk.), 2003. 340. o.

16 K.ORNAI, 1998.87.0.

12