Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
SZERB EGYESÜLETEK ÉS NEMZETISÉGI POLITIKA PEST MEGYÉBEN... találtak. A szerb vonatkozásra is már csak egyetlen elem utalt: meghagyták, hogy az egylet ingóságai annak megszűnése után a pomázi görögkeleti templomra szánjanak.26 Innentől nincs jele annak, hogy az egyesület „tiltott” tevékenységet folytatott volna, amit az is alátámaszt, hogy 1920-ig probléma és konfliktus nélkül működhetett, és nem feloszlatás, hanem megszűnés vetett véget tevékenységének.27 Jávor Olvasókörrel Egybekötött Görögkeleti Szerb Egyházi Dalkör A szentendrei Jávor olvasó- és dalkör 1902-ben jött létre, alapszabálya szerint pedig célja az egyházi énekek, a szerb népdalok és a szerb zene fejlesztésének elősegítése, valamint a tagok „szellemi kiképzése” volt. Ennek érdekében nyilvános előadásokat és mulatságokat szerveztek, továbbá különböző hírlapokat, folyóiratokat járattak, illetve könyveket tartottak. Az egylet szervezeti felépítése is ezekhez a feladatokhoz igazodott. Nemcsak a főbb tisztviselők és testületek, vagyis az elnök, alelnök, pénztámok, a közgyűlés, valamint a választmány hatáskörét szabályozták, hanem rendelkeztek a karmester, a könyvtáros, sőt a gondnok feladatairól is.28 Érdekes ugyanakkor, hogy a szentendrei dalkörrel kapcsolatban jóval köny- nyebben engedtek a hatóságok, mint a pomázi egylet esetén. A Jávor ugyanis nyíltan a szerb nemzeti hagyományok ápolására alakult, amely ellen ezúttal - a fennmaradt iratok tanúsága szerint - a hatóságok nem emeltek kifogást, vagy legalábbis nem gördítettek akadályokat az engedélyeztetés útjába. Sőt, afölött is szemet hunytak, hogy az alapszabály kikötötte: az egylet hivatalos nyelve a szerb.29 Ennek megfelelően pedig maga a szabályzat is két nyelven, szerbül és magyarul íródott. A látszólagos engedékenység ellenére azonban biztos, hogy nem hivatalosan folyamatosan figyelemmel kísérték a szentendrei szerbek, és így az egylet tevékenységét is. A belügyminiszter 1908-ban kelt levele alapján, melyben a főispánt kéri fel, hogy tegyen jelentést a szentendrei és az izbégi szerbek tevékenységéről, kiderül, hogy mind a rendőrfőkapitány, mind a községi orvos szemmel tartotta a helyi nemzetiségeket.30 Emellett azonban a mindenkori hatalom támaszkodhatott azokra a szervezetekre is, amelyek a „szükséges magyarosodás” elősegítésére jöttek létre. Ilyen volt például az Országos Magyar Iskola Egyesület, amely 1912-ben kelt levelében a szentendrei jegyzővel is felvette a kapcsolatot a célból, hogy adatokat és információkat kérjen tőle magyarosító tevékenységének sikerre vitele érdekében. Mint írják, „a haladás, mely a magyarosodás elterjedése tekintetében bekövetkezett, tagadhatatlan, de mégsem akkora, aminőnek kellene lenni. Élénken bizonyítja ezt az is, hogy a főváros környékén egész sereg idegen ajkú lakosságú falu van, amelyet az őt körülvevő hatalmas magyar tábor még mindig nem tudott felszívni és a maga képére teljesen 26 PML IV. 477. Pomáz, 8. sz. 4. f. 27 PML IV. 477. 61. kötet, Pomáz. 28 PML IV. 477. Szentendre, 5. sz. 3. f„ 5-8. f. 29 PML IV. 477. Szentendre, 5. sz. 3. f. 30 PML IV. 401-a. 15/1908. 3. f. 92
