Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
SEBESTYÉN ÉVA átalakítani". Az iratok tanúsága szerint a jegyző intézkedett az egyesület számára szükséges információk beszerzéséről, hogy tevékenységüket minél hatékonyabban végezhessék, Szentendrén is.31 32 A szentendrei szerb olvasó- és dalkör működésével kapcsolatban 1914-ben merült fel először gyanú a hatóságok részéről. Július 24-én a vármegyei tiszti ügyész, a szentendrei polgármester és a rendőrkapitány vizsgálatot tartott az egyesület székhelyén, melynek során az ügykezelésre vonatkozó iratokat szerették volna áttekinteni. A jelenlevő egyesületi tagok, Huzsvik Vazul pénztámok és Terzin Lázár titkár azonban csak a pénztárkönyveket tudták a rendelkezésükre bocsátani, ugyanis állításuk szerint az ülések jegyzőkönyvei és a levelezés az elnök, Csamprág István lakásán voltak, aki akkor éppen nem tartózkodott a városban. A vizsgálat ezen a ponton megrekedt, a jegyzőkönyv azonban zárásként még külön kiemeli - mintegy gyanúra okot adó jelenségként -, hogy az egylet gyűléstermében a falra Dusán cár képét függesztették ki.: Mindezek után az egylet vezetése úgy döntött, hogy feloszlatja az egyesületet. Hogy ennek hátterében milyen okok álltak, sajnos nem tudjuk pontosan, az mindenesetre tény, hogy meglehetősen gyorsan vetettek véget tevékenységüknek. Augusztus 6-án a teljes vezetőség lemondott, és úgy határoztak, hogy ezzel az egyletet megszűntnek nyilvánítják annak ellenére, hogy az alapszabály szerint mindezt csak a tagok kétharmadának javaslatára tehették volna meg, egy külön erre a célra összehívott közgyűlés alkalmával. Az egylet vagyonáról is rendelkeztek, mely szerint az ingóságokat a szentendrei görögkeleti szerb egyházközség örökli, míg a takarékbetétet és a készpénzt fele-fele arányban elosztják az Országos Vöröskereszt Egylet, illetve a szentendrei hadbavonultak családtagjai között. A vagyon átadásával sem vártak sokáig: még aznap, augusztus 6-án átvette az egyházközség az összes bútort, könyvet és a hangszereket (egy harmóniumot és egy zongorát); a takarékbetétet, valamint a készpénzt pedig a polgármesterre bízták további intézkedés végett. Egy nap alatt tehát felszámolták az egész egyletet, amit a belügyminiszter szeptember 4-én „jóváhagyólag tudomásul ve«”.33 Hogy a feloszlásban mennyire játszott szerepet egy esetleges alaposabb vizsgálattól való félelem, az a rendelkezésünkre álló iratokból nem derül ki. Ami gyanúra adhat okot, az az egylet hirtelen megszűnése, és vagyonának gyors „átmentése”. Ugyanakkor valószínű, hogy komoly vádak nem merültek fel ellenük, viszont rendszeres összejöveteleket és társasági eseményeket szervező egyesületként a hatóságok kiemelt érdeklődésére tarthattak számot, ami - különösen a világháború szerbellenes légkörében - könnyen kellemetlenségekhez vezethetett, amennyiben a törvényhatóság emberei valamilyen politikai szervezkedés nyomaira bukkantak volna. Azt pedig nehéz elképzelni, hogy egy ilyen típusú társaskör esetében nem merültek fel olyan nézetek és kérdések, melyek a szerbség politikai törekvéseivel álltak összefüggésben, és ezáltal a hatóságok gyanakvását válthatták volna ki. 31 PML V. 373-a. Ein. 11/1912. 19. f. 32 Dusán cár (1331-1355) a középkori szerb történelem egyik legnagyobb alakja volt, aki uralkodása alatt meghódította a Balkán-félsziget nagy részét, és rövid ideig Szerbiát tette a Balkán vezető hatalmává. 33 PML V. 373-b. 6871/1914. 1-16. o. 93
