Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
Pomáz, az alapszabály 4.§ a) pontja kimondja, hogy a környékbeli - szintén jelentős számú szerb lakosnak otthont adó - településekről, így Szentendréről, Budakalászról és Csobánkáról is felvételt nyerhet bárki, aki elmúlt 12 éves, egészséges, továbbá elfogadja az alapszabályban foglaltakat. Valószínűleg a belügyminisztériumi engedélyeztetés megkönnyítésére került be a szabályzatba az a rendelkezés, hogy sem a nyelvi, sem a vallásfelekezeti különbségek nem szabhatnak gátat annak, hogy valaki taggá válhasson,“1 holott az egylet egyértelműen a görögkeleti valláshoz - ezen keresztül pedig zömében a szerb nemzetiséghez - kötődött. Nemcsak az egylet működésével kapcsolatban fennmaradt források bizonyítják ezt, hanem az is, hogy az egylet a pomázi ortodox (szerb) templom védőszentjét, Szent Györgyöt választotta névadójának.““ A szerb jelleg eltüntetése az alapszabályból minden bizonnyal annak a bizalmatlanságnak az eredménye, melyet a hatóságok tanúsítottak az egyesülettel szemben. Minisztériumi engedélyezésük ugyanis meglehetősen hosszúra nyúlt, köszönhetően annak a gyanúnak, mely szerint az egylet tevékenysége nem annyira a segélyezésre, mint inkább a szerb nemzeti érzelmek felkorbácsolására irányul. Az egylet már 1906-ban beadta alapszabályát a Belügyminisztériumba, mégis csak 1908 novemberében alakulhatott meg. Addig ugyanis a hatóságok nem járultak hozzá létrehozásához. Bár az 1906-ban beadott alapszabály-tervezet elveszett, viszont az alispáni bizalmas anyagban fennmaradt iratokból megtudjuk, hogy a szabályzatot a főispánhoz továbbították, aki egyleti ügyekben nem volt illetékes, nemzetiség elleni izgatás kivizsgálásában azonban igen. A főispán levelében kérte az alispánt, hogy derítsék ki, ,, vajon ezen egyletet megalakító egyének megbízhatósága elég biztosítékot nyújt-e, hogy ezen egylet a nemzetiségi irányzatot nem fogja erősíteni, s ez által a szükséges magyarosodásnak nem fog-e gátjául szolgálni"}'' Az egylettel szemben tehát politikai kifogások merültek fel, tanulságos azonban, hogy a probléma megoldására a főispán azt javasolta, hogy szükség esetén jogi szempontból kössenek bele a szabályzat támadható pontjaiba.21 22 23 24 25 Az alispán további intézkedés és információszerzés végett átadta az ügyet a főszolgabírónak, aki egy hónap múlva, 1906 decemberében meg is küldte jelentését, amelyben kifejtette, hogy az egyesület leendő elnöke teljesen megbízhatónak tekinthető, azonban a titkár, Stojiky István ismert arról, hogy a szerbek összetartására és aktivizálására törekszik. Emiatt a főszolgabíró ,, magyar szempontból" nem tartotta kívánatosnak az egylet létrejöttét, és végül az alispán is azt jelentette a főispánnak, hogy a beszerzett információk alapján tanácsos megtagadni az egylet engedélyezését, mivel az erősítené a szerbek összetartozás-érzését, ami „a magyarság érdekeire káros ”, 5 Végül tehát 1908 novemberéig sikerült elodázni az egylet megalakulását, és csak ekkor fogadták el alapszabályukat, melyben már semmi kifogásolnivalót nem _______________________________________________________SEBESTYÉN ÉVA 21 PML IV. 477. Pomáz, 8. sz. 1. f. 22 Laszlovszky, 188. o. 23 PML1V. 408-a. 23/1906. 3.0. 24 „gyanúra az egylet alapszabály-tervezetének 3. § a) pontja ad okot, mely esetleg az 1508/875. B.m. rendelet mellékletének II. fejezete alapján kifogást is képezhet. ” PML IV. 408-a. 23/1906. 3. o. 25 PML IV. 408-a. 28/1906. 1-3. o. 91
