Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
SZERB EGYESÜLETEK ÉS NEMZETISÉGI POLITIKA PEST MEGYÉBEN... Korszakunkban, a dualizmus második felében az alábbiak szerint alakult a szerb anyanyelvű lakosok száma Magyarországon és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében: I. ábra: A szerb anyanyelvű lakosok aránya Magyarországon belül 1890. év2 1900. év3 1910. év4 Magyarország összes lakosa (fő) 15 133 494 16 838 255 18 264 533 Magyarország összes szerb anyanyelvű lakosa (fő) 495 105 437 737 461 516 Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye összes szerb anyanyelvű lakosa (fő; Budapesttel és Kecskeméttel együtt) 10 703 6199 7934 A fentiek alapján nem tűnik kiugrónak a megyében élő szerbek aránya, érdemes azonban áttekinteni azt, hogy az egyes megyéken belül hogyan alakult a számuk. Ennek tükrében ugyanis jól látszik, hogy néhány ezer fős, ám figyelemreméltó szerb közösségről beszélhetünk. Az alábbi táblázat - mely a legnagyobb szerb lakosságú megyéket mutatja Magyarország területén - jól szemlélteti, hogy a Pest megyei szerbség tekinthető a legnagyobb szórványnak az ország területén. Nagyobb számú szerb anyanyelvű lakosságot csak a Horvátországgal és a Szerbiával határos megyékben találunk, az ettől északabbra fekvő területeken azonban csak négy megyében (Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Csanád, Arad, Tolna) élt jelentősebb, ezer fő fölötti közösség az 1900-as adatok alapján. 2. ábra: A legnagyobb szerb lakosságú megyék Magyarországon 1900-ban5 Megye Szerb lakosok száma (fő) Torontál 191 857 Bács-Bodrog 139412 Temes 64 902 Krassó-Szörény 13 138 Baranya 12 856 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 6199 Csanád 3981 Arad 1719 Tolna 1011 Fejér 965 Csongrád 889 2 Jekelfalussy, 414. o., 826. o. 3 Népszámlálás, 1900. I*, 5*, 201. o. 4 Népszámlálás, 1910. 1*, 3*, 199. o. 5 Népszámlálás, 1900. 20*-21* 86
