Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
SEBESTYÉN ÉVA A megye mindemellett vallási és kulturális szempontból is fontos szerepet játszott a szerbség életében. Szentendre mint vallási központ nagyban elősegítette az itteni görögkeleti hívők, ezen keresztül pedig a szerbek hagyományainak megtartását, míg Pest-Buda a szerb Matica Újvidékre költöztetéséig, 1864-ig a kulturális élet központjaként funkcionált.6 Ennek köszönhetően a megyében egy olyan jelentős számú szerb közösség jött létre, amely szórvány léte ellenére (vagy pont amiatt) élénken ápolta hagyományait és őrizte identitását, mindez pedig az egyesületalapítási kedvükben és az egyesületek tevékenységében is megmutatkozott. Az egyletek létrejötte és működésük jogi keretei a dualizmusban A társadalmi önszerveződés különféle megjelenési formái nem pusztán a 19. századra jellemzőek - elég, ha csak a céhekre vagy a szabadkőműves páholyokra gondolunk. Magyarországon a társadalmi kérdésekkel foglalkozó egyesületek a 18-19. század fordulóján kezdtek megjelenni nagyobb számban, jobbára titkos olvasókörök formájában. Az igazi fellendülés azonban a reformkorra tehető: 1848-ig közel kétszáz kaszinó és olvasókör jött létre.7 8 A szabadságharc leverésével és a neoabszolutizmus beköszöntével azonban megtört a lendület. Bach 1850-es rendelete és Ferenc József 1852-es pátense szigorú szabályokat írt elő az egyletalapításra vonatkozóan, és a már meglevő társulások működését is szűk keretek közé szorította. Az 1850-es évek végétől, és főként a kiegyezést követően indult csak meg az újabb fellendülés, amely az egyre szaporodó megszorító jogszabályok ellenére töretlenül folytatódott az egész korszakban.s Az ekkor létrejött egyletek - a modernizálódó, polgárosodó társadalom szülötteiként - már olyan társulások voltak, ahol a tagok önként, bármiféle gazdasági, vagy más jellegű kényszer nélkül hoztak létre egy szervezetet, és annak keretein belül együtt munkálkodtak a kitűzött célért. Tették mindezt a közösen elfogadott alapszabály szerint, amely rögzítette a tagok jogait és kötelességeit, az egylet működési mechanizmusát, valamint a vezetők megválasztására és elszámoltatására vonatkozó szabályokat. A modern egyletek valamely társadalmi igényre vagy problémára válaszul jöttek létre abból a célból, hogy erre együttesen dolgozzanak ki megoldást.9 Ez történhetett az egyleten belül (például önsegélyezés), de túl is mutathatott ezeken a kereteken, amennyiben olyan, a társadalom széles rétegeit érintő kérdések kerültek napirendre, mint például a munkások érdekvédelme, a demokratikus jogok kiterjesztése, vagy éppen a nemzetiségi autonómia. Utóbbi lehetőséget figyelembe véve természetes, hogy a mindenkori kormányzat tartott attól, hogy bizonyos egyletek tevékenysége veszélyes lehet a rend fenntartása szempontjából. Épp ezért gróf Szapáry Gyula belügyminiszter 1873-as körrendeletében óvatosságra intette az ország megyéit: ,,Azon tényezők közt, melyek 6 Pusztai, 1-56. o. 7 Bezdán, 323. o. 8 Bősze, 12. o„ 17—18. o. 9 Pajkossy, 6. o. 87
