Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
4. Sebestyén Éva: Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus időszakában
Sebestyén Eva Szerb egyesületek és nemzetiségi politika Pest megyében a dualizmus IDŐSZAKÁBAN Bevezető A kiegyezés után kibontakozó fejlődés számos új, vagy újjáéledő elemmel gazdagította a Magyar Korona Országainak gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életét. Ennek egyik leglátványosabb megnyilvánulása a „civil” szféra aktivizálódása, ezzel párhuzamosan pedig az egyleti élet fellendülése volt. A korszakban nem nagyon találunk olyan községet, ahol a helyi lakosok ne hoztak volna létre valamilyen kört, társulatot, kaszinót vagy szövetséget, melynek keretein belül a közösség a legkülönfélébb célok érdekében tevékenykedett, legyen szó akár önsegélyezésről (például temetkezési egyletek), népművelésről (például olvasóegyletek) vagy politikai aktivizálásról és érdekvédelemről (például munkás- és parasztegyesületek). Jelen tanulmány - a korszakra vonatkozó általános jellemzők áttekintése után - a Pest megyei szerbek által létrehozott egyleteket vizsgálja egyrészt abból a szempontból, hogy alapszabályuk szerint milyen tevékenységet folytattak és milyen szerepük volt a szerb közösség életében, másrészt pedig a fennmaradt források alapján arra keresi a választ, hogy ezeknek az egyleteknek mennyiben volt politikai jellegű a tevékenységük, vagyis hogy mennyiben és milyen formában kapcsolódtak a szerb nemzeti mozgalomhoz. Emellett pedig - ami különösen érdekessé teszi a téma vizsgálatát - az egykoron „bizalmas” iratokként kezelt dokumentumok alapján felvázolja azt is, hogy a korabeli hatóságok és a politika hogyan viszonyult ezekhez az egyletekhez, tükrözve a nemzetiségek és a magyarok viszonyát a dualizmus második felében. Szerbek Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye különleges szerepet játszott a magyarországi szerb nemzetiség életében. A 17. századi népességmozgások során ugyanis jelentős számú szerb nemzetiségű lakos telepedett le a területen, elsősorban Pest, Buda és Szentendre környékén. A török ellen indított sikertelen balkáni hadjárat után, a megtorlás elől menekülve érkeztek Magyarországra Csemovics Arzén vezetésével, nagy részük pedig az akkori Pest-Pilis-Solt megyében talált új otthonra. Bár számukat nehéz pontosan megállapítani, a becslések szerint kb. ezer család költözött Szentendrére, élükön Milutinovics Iván belgrádi bíróval, Budán pedig, a felszabadító háborúk során elpusztult Tabánban kb. hatszáz szerb család telepedett le. Rajtuk kívül kisebb csoportok érkeztek Pomázra, Csobánkára és Érdre is. I. Lipót császártól kapott kollektív kiváltságaiknak köszönhetően erős és zárt közösségként megőrizték szerb identitásukat, a különböző gazdasági jellegű privilégiumok hatására pedig számuk is fokozatosan gyarapodott.1 1 Ács, 157-159. o. 85
