Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
ARADI ILONA szakiskola és egy készségfejlesztő iskola is az intézetben.42 A kastély könyvtára csak töredékeiben maradt fenn. A hajdan 4000 kötetes állomány zöme megsemmisült, a Bagyó jelentésében szereplő „ismeretlen egyének’’, akik a „háborús cselekmények idején” széthordták a híres könyvtárat, lehettek németek, oroszok, vagy akár helyi lakosok is. A Pestre szállított 2000 kötet keveredett Petrichevich-Horváth Emil könyvtárának állományával, így a Teleki-könyvtár megmenekült kiadványainak pontos számáról nem rendelkezünk adattal. Petrichevich-Horváth Emil örököse 1947-ben Fügedi Erikhez címzett beadványában ügyvédi segítséggel szerette volna apja könyvtárát visszaigényelni.43 Fügedi Erik válaszában leírta, hogy a Petrichevich-Horváth-féle könyvtár anyagát az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a gyömrői Teleki-féle könyvtárral együtt kezelte, s azokat Budapestre szállította, majd pedig Erdei Ferenc nyugalmazott belügyminiszternek utalta ki. Főt, Károlyi-könyvtár A Károlyi család a Kaplony nemzetségig tudja visszavezetni felmenőit. A Károlyi név először a 14. század elején szerepelt írásos emlékekben.44 A család birtokai kezdetben Szatmár vármegyében voltak. Később újabb földbirtokhoz jutottak az ország keleti részén (Magyarország és Erdély határán több vármegyében), a felső uradalmaik Abaűj és Nyitra vármegyében helyezkedtek el, míg az alföldi birtokaik Pest-Pilis- Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve a délebbre fekvő Csongrád és Békés vármegyében voltak.45 A bárói rangot 1609-ben Károlyi Mihály szerezte, a grófi címet pedig 1712- ben Károlyi Sándor (1669-1743) nyerte el szolgálataiért. Károlyi Sándor vitatott személyisége a magyar történelemnek. Szatmár megye főispánja, aki később csatlakozott II. Rákóczi Ferenc felkeléséhez. Jó hadvezér volt, a fejedelem tábornokká nevezte ki, de 1710 után megegyezésre törekedett a Habsburgokkal.46 Rákóczi tudtával béketárgyalásokat folytatott Pálffy János fővezérrel. 1711-ben a megállapodás eredményeként megkötötték a szatmári békét, a kuruc seregek pedig letették a fegyvert a majtényi síkon. Károlyi Sándort emiatt többen árulónak tekintették, míg mások szerint pusztán reálpolitikus volt. Leszármazottai közhivatalt töltöttek be, katonáskodtak, gyarapították a birtokot. A fóti uradalmat gróf Károlyi József özvegye vásárolta meg 1808-ban. A könyvtárnak helyet adó mai kastély elődjét galánthai gróf Fekete György építtette a 18. század második felében. A kúriát először 1811-ben, majd 1823-1827 között átépítették, végül 1832-ben Koch Henrik tervei alapján oldalszárnyakkal bővítették. Mai formáját 1845^49 között (más források szerint 1860 körül) nyerte el Ybl Miklós 42 Podhorányi, 186. o. 43 MOL XIX-I-13. 276/1947. 44 Buda, 1997. 13. o. 45 Buda, 2006. 535-536. o. 46 Buda, 1997. 17-18. o. 195
