Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
MAGÁNKÖNYVTÁRAK PUSZTULÁSA PEST MEGYÉBEN 1945-1956 KÖZÖTT munkássága nyomán.47 Ybl Miklós nevéhez fűződik több Károlyi-kastély és palota tervezése mellett a fóti templom építése is 1851-1855 között. A klasszicista és romantikus stílusban készült pompás kastély körül 300 holdas angolpark terült el. A fóti kastély egyik nevezetessége a könyvtár volt. A fóti Károlyi-könyvtár történetével Buda Attila foglalkozott behatóan. A családi könyvtár megalapítójának gróf Károlyi József (1768-1803) tekinthető.48 Saját vásárlásai mellett a II. József által feloszlatott szerzetesrendek könyveiből is megszerzett néhány kötetet. Ezek közül egy kevés ma is megtalálható a fóti templom oratóriumában.49 A könyvtár gyarapítását Károlyi József korai halála után fia, István folytatta. Károlyi István 1797-ben született Bécsben. Édesapja halálakor még csak hatéves volt. Apja végrendeletében arra kérte feleségét, hogy gyermekeit Magyarországon, magyar szellemben nevelje fel. 1808-ban a család hazatért Magyarországra. Károlyi István kezdetben a pesti piaristáknál, majd a pesti jogi egyetemen tanult. 1817-ben belépett a Liechtenstein huszárezredbe, majd a katonaév letelte után a párizsi osztrák követség katonai attaséja lett. 1827-ben, amikor a legkisebb fiútestvére is nagykorúvá vált, szétosztották a fivérek között az addig együtt kezelt Károlyi-birtokot. Károlyi Istvánnak Fót, Füzérradvány és a dél-alföldi birtokok egy része jutott. A reformkor politikai küzdelmeiben nem vett részt, de birtokait modernizálta, jelentős átalakításokat hajtott végre gazdálkodásában. Az ő nevéhez fűződik a fóti kastély felújítása, új könyvtárszoba kialakítása is. Eredetileg a felső szinten, egy kisebb szobában volt a könyvtár. Később a földszinten, a kápolna mellett egy nagyobb termet is erre a célra alakítottak át, a két terem között csigalépcsőn lehetett közlekedni. Gyűjteményének tartalmi feltárását elősegíti a 19. század közepéről fennmaradt két kézzel írott katalógus, amelyből tájékozódhatunk Károlyi István érdeklődési köréről, nyelvismeretéről is.50 Az első katalógus 1830-ban készült, és 1200 tételt foglalt magában. Nyelvi megoszlása szerint a kötetek körülbelül háromnegyede latin és francia, a többi német, angol és egyéb (magyar vagy keleti) nyelvű mü volt. A könyvtár rendelkezett a görög és latin klasszikusok alkotásaival, főleg Cicero szerepelt több kötettel, emellett elsősorban jogi, egyháztörténeti, magyar történelemmel kapcsolatos munkák sorakoztak a könyvespolcokon. A hagyományos arisztokrata könyvtárakkal szemben új vonás, hogy a magyarság és a magyar nyelv eredetével foglalkozó kiadványok is megjelentek (például Gyarmathy Sámuel: Affinitás...) és a humán kötetek mellett több természettudományi érdeklődésre valló könyv is a gyűjtemény részét képezte. Ilyen Carl Linné több kötetes természetrajza, Lessing tudományos levelezése vagy Koppi Károly A bölts orvos című munkája. Károlyi István személyes érdeklődését mutatja a kertműveléssel, lótenyésztéssel és a művészetekkel foglalkozó kiadványok megléte. Jelentős számú (elsősorban külföldi) utazási irodalom, valamint francia szépirodalom jellemezte a könyvtár korai állományát. Angol nyelven Shakespeare drámáit, Nagy-Britannia történetét és lipcsei, illetve grazi angol nyelvtant találhattunk a kötetek között. 47 Virág, 76. o. 48 Buda, 1997. 115. o. 49 Buda, 1997. 115. o. 50 Buda, 2006. 539-543. o. 196
