Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)

10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között

MAGÁNKÖNYVTÁRAK PUSZTULÁSA PEST MEGYÉBEN 1945-1956 KÖZÖTT

A Ráday család a török hódítás előtt igen jómódú volt, birtokai Pest megye északi részén helyezkedtek el. A törökök előrenyomulása idején igyekeztek javaikat Nógrád megyébe menteni. Pest megyei birtokaik elnéptelenedtek és elpusztultak. Az elszegényedő család tagjai részt vettek a megyei közigazgatásban, illetve földbirtokaikon gazdálkodtak,6 a Nógrád megyei Alsóludányból igazgatták birtokaikat. Pécel Ráday Pálnak Kajali Klárával kötött házassága révén került tulajdonukba.7 Itt az első kúriát a birtokszerző Pál 1722 és 1730 között építtette fel, ez lett a későbbi kastély alapja. A család felemelkedése is személyéhez köthető: először Rákóczi bizalmas titkára és kancelláriájának vezetője, aki diplomáciai tárgyalásokat folytatott a külföldi uralkodókkal (például Nagy Péter cárral), majd a szabadságharc bukása után a protestáns nemesség érdekeit védte a református egyház fögondnokaként. A kastély építése fia, Ráday Gedeon (1713-1792) nevéhez fűződik, aki itt kulturális központot hozott létre. Kastélya írók, költők és tudósok találkozó- helyévé vált. A müveit, protestáns család eredetileg a köznemességhez tartozott, Ráday Gedeon idején kaptak grófi (1782), majd bárói (1790) címet.

Vagyonleltáruk, amely Ráday Gáspár, Ráday Pál apja fiatalkorában készült már az 1650-es években is tartalmazott könyveket, pedig ekkoriban még szerény anyagi lehetőséggel rendelkeztek.8 Ráday Pál apjától örökölt könyvei mellé 1711-től kezdte komolyabban gyűjteni a magyar kiadványokat. Jogi, teológiai, történeti, hadtudományi munkákat szerzett be, továbbá sok ajándékkötettel is gyarapodott könyvtára. Haláláig körülbelül 300 kötetet gyűjthetett, amely abban az időben jelentős köznemesi könyvtárnak számított.9 10

Fia, Ráday Gedeon tudatosan törekedett a régi magyar könyvek beszerzésére, illetve külföldről is igyekezett megvásárolni a legfontosabb műveket. Erdély, Pozsony és Bécs mellett az észak-német protestáns, valamint a holland egyetemi városok is gyűjtési területei közé tartoztak. Aukciókatalógusok kínálata alapján adott megbízást licitálásra állományának gyarapítása érdekében, amelynek során gyakran került szembe a Telekiek vagy a Festeticsek megbízottaival.'°

A könyvkereskedők közül kapcsolatban állt a Budán és Pesten üzletet nyitó Wei(n)gand János Mihállyal, és Länderer János Mihállyal, aki Budán, Pozsonyban, illetve Kassán rendelkezett nyomdával és könyvkereskedéssel. Tudósok, diákok is felhívták figyelmét egy-egy új mű megjelenésére, így sikerült szinte minden fontosabb munkát megszerezni a 18. századi humán és természettudományok területéről.

Újságokat járatott, a francia felvilágosodás nagy alakjainak (Voltaire, Rousseau) művei is ott sorakoztak könyvtárának polcain. Emellett könyvtörténeti ritkaságok beszerzésére is gondot fordított. Segesváry Viktor katalógusai 46 ősnyomtatványt, és 270 antikvát (1600-ig megjelent kiadványt) sorolnak fel. Ezek között számos bibliakiadás, Luther művei, de például Schedel 1493-as Weltkronikja is megtalálható, amely Nürnbergben jelent meg, és Budát ábrázoló fametszetet tartalmaz.11

6 Segesváry, 8. o.

7 Virág, 136. o.

8 Segesváry, 8. o.

9 Koós, 25. o.

10 Koós, 30. o.

11 Koós, 37. o.

188