Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
10. Aradi Ilona: Magánkönyvtárak pusztulása Pest megyében 1945–1956 között
ARADI ILONA Ráday támogatta Kazinczy irodalmi folyóiratát. Könyvtárából a kor neves írói és tudósai is kölcsönözhettek. A freskókkal díszített könyvtár termei a földszinten helyezkedtek el.12 Ráday Gedeon halálakor a könyvtár állománya több mint 10 ezer kötet volt, ezen kívül jelentős kézirat-, kép- és éremgyűjteménnyel is rendelkezett. Utódai a könyvtárat 1861-ben eladták a pesti református teológiai főiskolának.13 Miután ettől az időtől fogva megszűnt magánkönyvtári jellege, további sorsa nem tartozik kutatási témámhoz, így ennek elemzésétől eltekintek. Ácsa, Prónay-könyvtár A felvidéki származású Prónay család Ácsán alapított ugyancsak jelentős könyvtárat. Ácsa egy részét Prónay (I.) Gábor (7-1758) birtokcsere révén szerezte meg Károlyi Sándortól, míg a másik részét a Fáy-örökösöktől vásárolta meg. A községben egymással szemben két kastély épült. Az első 1735-1740 között készült el, építtetője Prónay (1.) Gábor. Öttornyú emeletes kastély, amely jelenleg is áll, négy őrtorony helyezkedik el sarkain, középen egy harangos toronnyal. Az 1782-ben bárói címet szerzett fiai közül a kisebbik fiú, Prónay (II.) Gábor (1748— 1811) örökölte a kastélyt, és itt helyezkedett el nagyobbik könyvtáruk.14 15 A másik kastély 1775-ben épült, Prónay (I.) Gábor nagyobbik fia, Prónay László (7-1808) és felesége Radvánszky Rozália építtette. A századfordulón Prónay Sylvester Gábor országgyűlési képviselő eklektikus átalakításokat végzett a kastélyon. Itt is volt egy kisebb könyvtár, amelynek állománya 4000 kötetre becsülhető, és legértékesebb része a kb. 100 darabból álló régi magyar nyomtatványok gyűjteménye volt.13 A két könyvtár közül a nagyobbik országos szinten is a jelentős hírnévvel bírt. Állományáról viszonylag pontos információkkal rendelkezünk. A magánkönyvtárakról készített felmérés szerint16 1885-ben hozzávetőleg 15 000 kötetet tett ki. A könyvtár alapítója báró Prónay (II.) Gábor gömöri főispán volt, alapítási éve pedig 1775-re tehető. A 19. század végén Prónay Dezső, a magyarországi evangélikus egyház egyetemes felügyelője kezelte, aki a könyvtár és a levéltár anyagából kiadta a Magyar evangélikus egyháztörténeti emlékek című kötetet 1905-ben.17 A könyvtár különálló, tűzbiztos épületben helyezkedett el a kastélykertben. Volt benne egy nagy terem, egy szobaraktár és kapcsolatban állt egy kisebb természetrajzi, valamint tanszergyűjteménnyel. Régebben külön könyvtárosi szoba is létezett, de miután 1840-től nem töltötték be az állást, a szobát olvasóteremmé alakították. Utolsó füzetkatalógusa 9699 kötetről készült el, a későbbi gyarapodásról nem maradt fenn katalógus. Állományában sok protestáns teológiai művel találkozhattunk. Rendelkezett Luther Márton összes műveinek wittenbergi első (1539-1572) kiadásával, 1487-ben 12 Virág, 137. o. 13 Holl, 156. o. 14 Virág, 16. o. 15 Virág, 241. o. 16 György, 74. o. 17 RÉVÉSZ, 153-156.0. 189
