Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
9. Halász Csilla: Ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok a Rákosi-korszakban
HALASZ CSILLA eredményeit ismertették. Az összesítő jelentés szerint a legsikeresebb előadás a Sztálin a dolgozó parasztságért című volt, de nagy érdeklődés kísérte a Mezőgazdasági gépek a Szovjetunióban címűt is. Tényként közölték továbbá, hogy az előadás-propaganda hatására az SZFTE-k ideje alatt 1949-ben 100, 1950-1951-ben 40 tszcs alakult meg. A tsz- ek megszervezése mellett a propagandát leginkább a mezőgazdasági munkára való mozgósítás érdekében fejtették ki. Ennek növelésére főként agrobiológiai előadásokat tartottak, amelyek közül a legtöbb a mélyszántásról és a vetésről szólt. A belpolitikai mellett a külpolitikai propaganda is fontos szerepet játszott az előadások, előadás-sorozatok megszervezésében. A nemzetközi tárgyú előadások révén igyekeztek „megértetni” az emberekkel, hogy a világ két részre szakadt, s a két rész fontosabbik pillérét a Szovjetunió alkotja, amely a magyar nép igazi barátja. A világ eme része a békét akarja, s bár a béketábor erős, annak további erősítéséhez az ipar, a honvédség fejlesztésével járulhat hozzá a magyar nép.52 53 Szabad Föld Vasárnapok A Szabad Föld Vasárnapok (SZFV) előzményének tekinthető SZFTV (Szabad Föld Tavaszi Vasárnapok) mozgalom az MKP szervezésében 1947-ben indult el. Az SZFTE-kel szemben - ahol kezdetben az előadások elsősorban gazdasági, irodalmi, történelmi jellegűek voltak - itt már az indulástól fogva a kultúra e területének propagandaeszközként való felhasználása volt a kimondott cél, azzal az indoklással, hogy a párt a tömegek felé nagyobb hatást érhet el „egy jól megrendezett kultúrműsorral, mint egy politikai nagygyűléssel",5j Az SZFTV szervezői emellett az ismeretterjesztésről inkább a szórakozásra, a hagyományápolásra helyezték a hangsúlyt, ennek keretében majálisokat, falunapokat, versenyeket, művészeti kiállításokat rendeztek.54 1949-ben az MDP szervezésében is elindultak a tavaszi-nyári ismeretterjesztési programok. A kulturális rendezvényeket általában a kultúrotthonokban tartották, de jó idő esetén a szabadba szervezték az előadásokat és a hozzá kapcsolt egyéb kulturális eseményeket, valamint az SZFTE-hez hasonlóan kultúrműsorokkal, ezen felül tánccal, zenével, rigmuselőadással, időnként pedig sportrendezvénnyel egészítették ki. Az SZFV-t - a meglévő iratok adatai alapján - 1950 helyett csak 1951-ben sikerült megindítani. Ekkor két részre tagolták az SZFV programját. A tavaszi részt az április 15. és július 15., a nyárit a július 15. és szeptember 15. közötti időszakra szervezték. Az előbbit minden héten, az utóbbit - a nagy nyári, feszített mezőgazdasági munkák miatt - csak kéthetente rendezték meg. Mindkét fázisban a legfontosabb propagandafeladat a mezőgazdasági és a begyűjtési munkák segitése volt.55 Az SZFV műsorába az aktuális mezőgazdasági, egészségügyi és sportkérdéseken, valamint a kultúrműsorok előadásain kívül a község lakóit érintő fontosabb rendeleteket vagy a helyi (megyei, járási, községi) tanácsok és végrehajtó bizottságok (vb) 52 MOL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Jelentés az ismeretterjesztő munkáról. (1954) 53 Standeisky, 152. o. 54 Standeisky, 152-153. o. 55 MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat a Szabad Föld Vasárnapok nyári programjához. (1951) 173
