Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
9. Halász Csilla: Ismeretterjesztő előadások, előadás-sorozatok a Rákosi-korszakban
határozatainak ismertetését is be kellett iktatni. A műsorok rendjét a járási tanács vb-jén keresztül juttatták el a községi tanács vb-hez. A járási és községi tanács vb az anyagot a helyi jelentőségű ügyekkel egészítette ki (terménybegyűjtés, mezőgazdasági munkák, egyes dolgozó parasztok példamutató kimagasló munkája stb.), ez alkotta végül az előadás anyagának gerincét.56 A tavaszi előadások témáinak vázlatát a Földművelésügyi és az Egészségügyi Minisztériummal együtt az NM készítette. 14 téma közül választhattak a községek, aszerint, hogy az adott vidéken a mezőgazdaságnak milyen fő termelési ágát űzték. A témák közül mindössze egy volt az, ami kifejezetten propaganda jelleggel bírt, ez a Mit kell tudni a begyűjtésről? címet viselte.57 58 A többi a mezőgazdasági munkákban, az állattenyésztésben, valamint az állatbetegségek felismerésében, illetve kezelésében adott útmutatót a hallgatóknak. Ezek az útmutatók ténylegesen hasznos információkat nyújthattak a mezőgazdaságból élők számára. Szakszerűen összeállított előadások, füzetek voltak, amelyekben azért jelen volt az ötéves terv fontosságának és a szovjet példa helyességének hangsúlyozása is.55 A nagy jelentőségű rendeletek, határozatok ismertetését és az azokkal kapcsolatos községi feladatok végrehajtásának módját a megyei és járási tanács vb tagjai vagy a megyei és a járási állandó bizottságok elnökei adták elő, a kifejezetten szakirányú előadásokat pedig a tsz-ek és állami gazdaságok agronómusai. A nyári előadások vezérfonalát a Földművelésügyi Minisztérium dolgozta ki öt témában. Ezek a következők voltak: 1. A cséplésről szóló minisztertanácsi határozat ismertetése, 2. A cséplőgéptől az államnak [sic!], 3. Termelőszövetkezeteink terméseredményei (itt a tszcs-elnökök számoltak be arról, hogyan érték el az eredményt), 4. A silózás, 5. Felkészülés az őszi mezőgazdasági munkákra,59 A témák egyértelműen azt mutatják, hogy ezek már inkább propaganda-előadások, mintsem szakértelmet átadó továbbképzések voltak. A következő két évben is megrendezték az SZFV-kát. Az NM 1952. évi körlevele is pontosan rögzítette az előadások programját. A rendezvényt a községet érintő országos, megyei, járási rendeletek, illetve a helyi tanács határozatainak közzétételével nyitották meg, majd ismertették a soron következő mezőgazdasági és begyűjtési feladatokat. Csak ekkor következhetett a kiválasztott előadás megtartása. Befejezésként kultúrműsort adhattak elő, illetve diavetítéssel, szabadtéri filmvetítéssel vagy sportrendezvénnyel zárhatták a programot. 1953-ban már március 15-én - legalábbis ott, ahol sikerült addigra megszervezni - megkezdődött az SZFV előadás-sorozata. A 23 előadásból és 6 diafilmből álló ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK, ELŐADÁS-SOROZATOK...____________________ 56 MOL XIX. 1-3-a. 1818/ált/l3/1951. 57 MOL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Szabad Föld Vasárnapok. A Mit kell tudni a begyűjtésről? Útmutató, a begyűjtési rendeletet magyarázta. Az előadóktól kérte, hogy helyi példákkal segítsék a megértést. MOL XIX. I-3-a. 1810-F-6-3/1951. melléklete. 58 így például a Növedékállatok nevelése és takarmányozása című útmutatóban a Szovjetunió egyik leghíresebb borjúgondozónőjének titulált Roscsinának a módszerét ismertetik. A tarlóhántás előadás vezérfonalaként kiadott füzetben a „Szovjetunió nagy talajtudósa'’, Viljmasz tanácsait olvashatták. MOL XIX. I-3-a. 1810-F-6-3/1951. melléklete. 59 MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 373. ő. e. Javaslat a Szabad Föld Vasárnapok nyári programjához. (1951) 174
