Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
8. Györgyi Csaba: Az 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben
tavaly [1953-ban] kb. 50% viselkedett ugyanígy, a többi inkább kirándulásnak tekintette a részvételt, míg az idén maximálisan 3-4 ezerre tehető azoknak a száma, akik a templom körül tolongtak [...] a nagy többség [...] a közelkörnyéken kisebb-nagyobb csoportokba elhelyezkedve piknikéit, vagy az árusok közt hullámzott, illetve a mutatványosok közt szórakozott ”.73 Ehhez a „sikerhez” nagyban hozzájárult az államapparátus színes, változatos, az egyszerű dolgozók igényeihez hangolt elvonó tevékenysége is (ifjúsági béketalálkozók, augusztus 14-én este tartott bálok, sportműsor és sportpályaavatás stb.):74 „az illetékes szervek igen komoly rendezvényeket szerveztek, különösen az exponáltabb helyeken, ahol már 14-én este megkezdődik a műsor, míg 15-én egész napos szórakozási lehetőség van biztosítva ”.75 A pártállami statisztika, még ha túlzó is egy kicsit, magáért beszél: az augusztus 15-ei egyházi ünnep környékén Pest megyében nyolc járási székhelyen tartottak elvonó rendezvényeket, amelyek során közel 50 ezer embert tudtak eltántorítani vallása gyakorlásától.76 Az egyház felett aratott diadalt csak olyan apróbb események tudták egy kissé beárnyékolni, mint például a 39-es Népboltáruda „botrányos szabotázsa”, amely során, a búcsút elősegítve, hűsítő italokat árusítottak Máriabesnyőn.77 ____________________________________________________________________GYÖRGYI CSABA A z 1955-ös összefoglaló jelentés margójára... Az egyházügyi előadónak az egész 1954-es esztendőre vonatkozó jelentése 1955. február 15-ére készült el. E tizenhárom oldalas dokumentum alapján a következő összegző megállapítások tehetőek a vizsgált időszakra vonatkozóan. Csala László a jelentésben úgy véli, hogy a papság fokozódó aktivitása és szemtelensége Nagy Imre türelmesebb egyházpolitikájának a következménye.78 * Egyre elterjedtebb például „az esti misék tartása, arra való hivatkozással, hogy a dolgozók is eleget tehessenek vallási kötelezettségeiknek ”.19 Az egyház pasztorációs terve szerint családonként legalább egy embert szorosabban bevontak az egyház életébe, s vele közelebbi kapcsolatot tartottak fenn. Egyúttal a papság nagy gondot fordított a családokra általános értelemben is: például születésnapok, házassági évfordulók számon tartásával. Gúnytól sem mentesen ezt írta ezzel kapcsolatban az egyházügyi előadó: „ilyenkor aztán nem fukarkodnak a 73 PML XXIII. 23. 0085/3/1954. Jelentés az augusztus 15-ei búcsúkról. 1. o. 4 Vő. PML XXIII. 23. 0085/3/1954. Jelentés az augusztus 15-ei búcsúkról. 2. o„ PML XXIII. 23. 89-6/1/1954. Jelentés a Szobi Járási Tanács VB Titkárságától. 1. o., PML XXIII. 23. ikt. sz. n. A Váci egyházmegye egyházügyi megbízottjának, Hajcser Jánosnak az eseményjelentése. 3. o., PML XXXV. 1. Jegyzőkönyv a MDP Pest Megyei VB pártaktíva üléséről. 1954. augusztus 22. 20. o. 75 PML XXIII. 23. 008/9/1954. Jelentés az 1954. július 1. és augusztus 10. közötti időszakról. 4. o. 76 PML XXXV. I. Jegyzőkönyv a MDP Pest Megyei VB pártaktíva üléséről. 1954. augusztus 22. 20. o. PML XXIII. 23. 0030/1954. Jelentés az Aszódi Járási Tanács VB elnökétől. 1. o. 78 PML XX1I1. 23. 0023/1955. Összefoglaló jelentés. 1955. február 15. 1. o. 76 PML XXIII. 23. 0023/1955. Összefoglaló jelentés. 1955. február 15. 1. o. 157
