Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
8. Györgyi Csaba: Az 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben
mezőgazdasági munkák elvégzésére, a lejegyzett békekölcsönök befizetésére és az adófizetésre buzdítsák híveiket. ”66 1954-ben húsvétvasárnap április 18-ára esett, s az ünnep másnapját, húsvéthétfőt „számos üzem dolgozóinak kérelmére” már egy évvel korábban rendes munkanappá nyilvánították.67 A sikert a Pest megyei egyházügyi előadó azonban nem csak ebben látta: „ a tapasztalatok alapján megállapíthatjuk azt, hogy bár a klérus kiemelkedően nagy munkát végzett annak érdekében, hogy a húsvéti ünnepkörrel kapcsolatban kiszélesítse tömegbázisát, mégsem sikerült neki [...] lényegesen nagyobb tömegeket megmozgatni, mint a múlt évben. ”68 További „örömre adott okot” számára az, hogy a hagyományos húsvéti körmeneteket, feltehetően állami nyomásra, a lehető legrövidebb útvonalon tartották meg.69 A számadatokból látható, hogy a körmeneteken nagyjából tizenötezerrel többen vettek részt, mint az előző évben, a növekedés azonban mégsem igazán számottevő, hiszen 1953-nak ebben az időszakában száj- és körömfájás ütötte fel a fejét, s ezért voltak kevesebben az ünnepségeken.70 1954-ben Pest megye területén az első, nagyobb szabású katolikus tömeg- rendezvény június 13-án a Székesfehérvári egyházmegyéhez tartozó Máriaremetén volt. Itt a Budai, Szentendrei és Ráckevei járások szinte valamennyi települése képviseltette magát.71 72 Az egyházi év csúcspontja mégsem ide, hanem Pest megye, pontosabban a vele részben közös területen elterülő Váci egyházmegye leglátogatottabb búcsújáró helyére, Máriabesnyőre tehető, ahová az augusztus 15-i Nagyboldogasszony főünnepén a Pest megyei települések mintegy egyharmadát tudta a papság mozgósítani. 2 Máriaremetéhez hasonlóan itt is növekedés tapasztalható: 1952-ben 6-7 ezer, 1953- ban már 10-11 ezer, míg 1954-ben 14-15 ezer látogató érkezett a Mária-ünnepre. Ebben az esetben már nem volt elegendő az adatok megfelelő „kozmetikázásához” a húsvét esetében emlegetett száj- és körömfájás. Az 1953-as emelkedésnek az egyházügyi előadó szerint természetesen az akkoriban közzétett új kormányprogram elhangzása utáni felszabadultság az oka, míg az 1954-ben tapasztalható további növekedés hátterében a Mária-év nyújtotta különleges lehetőségek (szabad mozgás, pápai áldás, a búcsúnyerés lehetősége stb.) álltak. Egyébként sem szabad pusztán a számoknak hinni, hiszen „a tavalyelőtti [az 1952. évi] zarándokok szinte egész tömegükben bigott áhítattal vettek részt a búcsún, AZ 1954-ES MARIA-ÉV A PEST MEGYEI EGYHÁZÜGYI ELŐADÓ...________________ 66 Állami Egyházügyi Hivatal Levéltára 1953. 00121-2. Közli: Szántó, 1990. 71. o. 67 1014/1953. MT sz. határozat húsvét hétfőjének rendes munkanappá nyilvánításáról. Magyar Közlöny, 8. szám, 1953. március 16. 1953-ban a kormány eltörölte a nem vasárnapra eső, kötelező egyházi ünnepeket is. Shvoy Lajos püspök ezt röviden így kommentálta: „Ezzel teljesen pogányok lettünk. ” Shvoj, 117. o. 68 PML XX1I1. 23. 008/3/1954. Jelentés az 1954. március 1. és március 31. közötti időszakról. 4. o. 69 PML XXIII. 23. 0062/12/1954. Jelentés a húsvéti ünnepkörrel kapcsolatos eseményekről. 1. o. 70 PML XXIII. 23. 0062/12/1954. Jelentés a húsvéti ünnepkörrel kapcsolatos eseményekről. 1. o. 71 PML XXIII. 23. 008/7/1954. Jelentés az 1954. május 1. és május 31. közötti időszakról. 3. o. 72 PML XXIII. 23. 0085/3/1954. Jelentés az augusztus 15-ei búcsúkról. 1. o. PML XXIII. 23. ikt. sz. n. A Váci egyházmegye egyházügyi megbízottjának, Hajcser Jánosnak az eseményjelentése. 1. o. 156
