Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
8. Györgyi Csaba: Az 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben
/ÍZ 1954-ES MÁRIA-ÉV A PEST MEGYEI EGYHÁZÜGYI ELŐADÓ... Az egyházügyi föelőadói tisztséget Pest megyében 1951 és 1957 között Csala László (1900—1978)26 töltötte be. Bár jelentéseiben néha viszonylagos szenvtelenséggel, máskor pedig leplezetlen ellenszenvvel ír az egyház és a „clérus” tevékenységéről,27 általánosan mégis elmondható, hogy a központi állami irányelveket követve a folyamatos mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében egyfajta egyensúly, béke és nyugalom fenntartására törekedett, s nem a harcos ateizmus eszméinek érvényesítésére. Életrajzából az is kiderül, hogy nem tartozott a párt keményvonalához: 1945- ben a Szociáldemokrata Párt (SZDP) jelöltjeként került be a törvényhozásba.28 Az eredetileg ács és kőműves szakmával rendelkező politikus széleskörű tájékozottságát, illetve egyházügyi jelentéseinek választékos irodalmi stílusát az 1945 és 1947 közötti időszakban alapozta meg, amikor - még szociáldemokrataként - a Ceglédi Népszava főszerkesztőjeként dolgozott. Jelentéseiből a lelkipásztori kérdések árnyalt megközelítése kapcsán érezhető az egyházias neveltetés is, hiszen életrajza szerint római katolikus családban nőtt fel, bár a későbbiekben már semmiféle közösséget nem vállalt „a még vallásos tömegekkel”.29 Fulgens corona glóriáé30 Az 1954-es esztendőt, a szeplőtelen fogantatás dogmájának századik évfordulóját XII. Pius pápa Mária-évnek nyilvánította,31 ám jellemzően az ezt kihirdető pápai körlevél közzétételét az AEH nem engedélyezte, illetve több helyütt, például a Székesfehérvári egyházmegyében, addig húzta a kihirdetését, amíg az idejét múlttá vált.32 A Mária-év több szempontból is nagy jelentőséggel bírt Magyarországon. Egyrészt a magyar katolikus vallásosság különös fontosságot tulajdonít Szűz Máriának, hiszen e felfogás szerint hazánk Mária országa lett attól a pillanattól kezdve, hogy Szent István a hagyomány szerint neki ajánlotta fel koronáját és országát. Mindennaposak voltak a keresztény felekezetek, elsősorban a katolicizmus elleni támadások. Mivel Szűz Mária a katolikus hit szerint segítő és védelmező (vö. „régi nagy Pátrónánk”), a politikai hatalom pedig egy vallásellenes, ateista párt kezében volt, üdvös dolognak tűnhetett Mária közbenjáró segítségéért folyamodni. 26 Medveczky, 72. o. 27 Egy sajátos szembeállító stratégia során a kommunisták egyháznak tudatosan csak az egyes egyházak vezető testületéit, illetve a papságot nevezték, ezzel is falat vonva az egyszerű hívő emberek és az őket „megtévesztő egyház” közé. Mészáros, 34. o. 28 Figyelemre méltó, hogy összesen hat alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. Medveczky, 72. o. 29 PML XXIII. 23. Csala László jelentései az ÁEH számára. 0062/12/1954. Jelentés a húsvéti ünnepkörrel kapcsolatos eseményekről. 2. o. 30 A Mária-évet meghirdető pápai enciklika neve. Jelentése: a dicsőség ragyogó koronája. 31 A soron következő történeti áttekintéshez felhasznált irodalom: Szántó, 1992. 34-35. o., 39. o. 32 Szabó, 69. o., Shvoy, 120. o. A hatalom hasonlóan reagált a Mindszenty József bíboros által meghirdetett Boldogasszony-évre is (1947-1948), amelynek tömegeket megmozgató rendezvényeit akkoriban kifejezetten politikai erődemonstrációként értelmezték. 150
