Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
8. Györgyi Csaba: Az 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben
GYÖRGYI CSABA A pápa útmutatása nyomán Kovács Vince püspök, váci általános helynök 1954. április 5-én körlevelet bocsátott ki, amelyben a katolikusokat a Szűzanya szere- tetére buzdította. Látszólag a politikai környezet is kedvező feltételeket nyújtott a szentévhez. Nagy Imre kormányra jutása, különösen pedig az a törekvése, hogy az egyházakat sújtó korlátozásokat enyhítse, bizakodással töltötte el a katolikus híveket: például a már meglévők mellett további papi szeretetotthonokat, üdülőket és gyógyhelyeket engedélyeztek az egyháznak, illetve a harminc évnél nem régebbi levéltári iratait, bizonyos könyvtári anyagokhoz hasonlóan, a katolikus egyház visszakapta.3 ’ Nem lebecsülendő az sem, hogy 1954 novemberében, hosszú idő óta először, ima- és énekeskönyv jelenhetett meg, amelyet Czapik Gyula egri érsek állított össze, s amely a következő években több kiadást érhetett meg. Az enyhülést mutatta két másik, ehhez hasonló példa is: a görög katolikusok részére tízezer példányban nyomtatták ki a Dicsérjük az Urat! című imádságos- és énekeskönyvet, illetve az AEH hozzájárult, hogy Pannonhalmán lelkigyakorlatot tartsanak papok részére.* 34 Ugyancsak a Nagy Imre-féle enyhülés eredménye volt, hogy már nem kellett bejelenteni a helyi tanács illetékes szervénél a megkeresztelt, az elsőáldozó, a bérmálkozó, valamint az egyházi házasságot kötő személyek adatait.35 Mindezek ellenére azonban az egyház mozgásterét, különösen a hitéletét továbbra is erősen korlátozták. Amikor papok egy csoportja például azzal a kéréssel fordult az egyházügyi előadóhoz, hogy egyes tanyaközpontokban is engedélyezze szentmise tartását, a teljes vallásszabadság, illetve a működési szabadság jegyében elutasításban részesültek.36 Maga az egyházügyi előadó így ír erről az egyik jelentésében: „én ezideig mind elutasítottam ezeket a kérelmeket, és a jövőben is el fogom utasítani, hacsak más rendelkezést nem kapok [...] az a véleményem, hogy ebben a kérdésben országszerte egyöntetűen elutasító álláspontot kell elfoglalnunk. ”37 A korlátozások általánosak és széleskörűek voltak. íme néhány példa: az állami ünnepeken a szentmiséket reggel 8 óráig be kellett fejezni, hogy azok ne zavarhassák az ünnepségeken való részvételt. Egy másik korlátozás miatt az aratási időszak idején csak este lehetett misézni. Az előbb említett adminisztratív jellegű korlátozó eszközökön túl a diktatúra természetesen nem riadt vissza a nyíltan erőszakos eszközök használatától sem: „az élő rózsafüzér társulatok az egyes helyeken több-kevesebb létszámmal ugyan, de a klérus aktívahálózatának a stabil zömét képezik, azért mindent el kell követnünk, hogy szétverjük őket annál is inkább, mert a tagok közt sok a fiatal nő és az iskoláslány. ”38, Szabó, 69. o. 34 BozsÓky-LukáCS, 223. o. Ettől kezdve különböző egyházmegyékben rendszeresen tartottak papi lelkigyakorlatokat. 35 Mészáros, 58. o. 36 A Magyar Katolikus Püspöki Karral 1950. augusztus 30-án megkötött egyezmény biztosította a katolikus hívek számára a teljes vallásszabadságot, illetve a katolikus egyház számára a működési szabadságot. A forrást közli: Köpeczi, 167. o. 3 PML XXIII. 23. 008/2/1954. Jelentés az 1954. február I. és február 28. közötti időszakról. 1. o. 38 PML XXIII. 23. 008/7/1954. Jelentés az 1954. május 1. és május 31. közötti időszakról. 2. o. 151
