Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
6. Rőczei Lívia: „Lelkesülve látjuk a régi ősi harcképesség újra való feltámadását” – első világháborús propaganda a Pest megyei sajtóban
ROCZE1 LÍVIA víziót sugalljanak. De ugyanúgy megdöbbentő is, hogy a legkülönbözőbb helyeken megjelenő gondolatok mennyire rímelnek egymásra. így például döntő kérdés volt a háborús felelősségnek az ellenfélre való rá- testálása, azaz annak bebizonyítása, hogy a másik fél magatartása vezetett a kataklizmához. Ugyanígy lényeges pont volt az ellenség degradálása, sőt, attól továbbmenve a már említett dehumanizálása és a kulturális fölény hangoztatása, valamint ezzel együtt a német kultúra felmagasztalása. De a vallásos hangnem, a „szent idők” motívuma is folyton visszatért, ahogyan az is, hogy a háború egyfajta vizsgát, vízválasztó vonalat jelent a történelemben, ami után egy új világ következik. Megjelent Anglia elítélése is, az általa képviselt kapitalizmus és kereskedő szellem kárhoztatása.108 * 110 Bár a Pest megyei újságok cikkei szinte semmilyen ideológiai újítást nem tartalmaztak, a feltűnő egyezések ellenére a háborús propaganda egyes elemei nem vagy csak alig jelentek meg. Bár fel-felbukkant, de a többi témához képest elenyésző arányú Anglia és Franciaország elítélése, valamint szinte teljesen hiányzik az angol és a francia civilizációnak a német kultúrával való szembeállítása. Ez a motívum érthető módon főként a német propaganda szerves részét képezte - így többek között Thomas Mann írásaiban nyert kifejez0d0st"|l)-, de valamelyest Magyarországon is feltűnt. Például Balázs Béla a Nyugatban írt a ,,kultúrák háborújáról”, azaz Németország (Weimar) és Franciaország (Párizs), tehát tulajdonképpen a ,,germán " és a „latin” kultúra ellentétéről.11(1 Mindez azonban érthető, hiszen a magyarok elsődleges ellensége a szerbek voltak, nem a franciák vagy az angolok, ezért az ellenséget lejárató propagandaszólamok is főként rájuk voltak kihegyezve. Ugyanígy nem meglepő az sem, hogy hanyagolták Németország, valamint az Anglia és a Franciaország közötti különbségek taglalását, hiszen ezek túlságosan elvontnak, illetve idegennek számíthattak mind az újságírók, mind az olvasóközönség számára. Bár célom a propagandaszövegekből leszűrhető főbb csomópontok, motívumok összeállítása és bemutatása volt, röviden érdemes kitérni arra a fontos problémára, hogy ezek mennyire tükrözték az ország hangulatát és mennyire szolgálták a meggyőzést. A magyarországi háborús lelkesedéssel foglalkozó tanulmányában Szabó Dániel eltérő típusú források felhasználásával többek között a többéves háborús feszültség utáni megkönnyebbülést, az addig értelmetlennek érzett létezés után egyfajta célorientált élet lehetőségének a felvillanását vélte a városi társadalmakban felizzó entuziazmus okának. A vidéki, falusi magatartáshoz a társadalmi vegyülés, 108 A propagandában megjelenő gondolatokról, a használt módszerekről bővebben: Krumeich, Sípos http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01 tavasz/10 első világháború mediahatasai/01 .html [2012. március 1.], Traub, Winkler, 306-307. o. I<N Herziger, 30-44. o. 110 Balázs http://www.mediakutato.hu/cikk/2010_01 _tavasz/07_elso_vi laghaboruanyugatban/ [2012. március I.] Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy eszerint Balázs Béla csupán kultúrákról beszél, tehát nála nem jelent meg a civilizáció és a kultúra éles elkülönítése illetve szembeállítása, amely ellentét a német szerzők - így például Thomas Mann vagy Oswald Spengler - gondolatvilágának és írásainak lényeges részét képezi. 127
