Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
1. Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája (1715–1750)
hiszen a korszak jegyzőkönyvei eleve szűkszavúak. A tisztviselők személyének meghatározásán túl a választások módjának, illetve a hivatalviselés körülményeinek felderítéséhez így sajnos sokszor csak néhány odavetett szó vagy inkább formula elemzése ad segítséget. Ugyancsak rendelkezésre állnak az ekkor keletkezett igazságszolgáltatási" és az ún. közigazgatási-politikai11 12 iratok regesztái is, melyek egyéb forrás hiányában szintén hasznosíthatóak a tisztviselők hivatali idejének meghatározásában, valamint fontos kiegészítő információkat tartalmazhatnak a hivatalviselés egyes elemeire (például fizetés) nézve is. Az 1741 és 1750 közötti időszak kutatását szolgáló hasonló segédletek - bár az erre vonatkozó feldolgozó munka már szintén megkezdődött - még nem kerültek kiadásra.13 A jegyzőkönyvi források belátható mennyisége és a jövőbeni folytatás (1750-1790) arányosítása miatt viszont mindenképp indokoltnak láttuk az 1750. évi záró évszám kijelölését. Ebben a hasonló kiadványok szerkezetét is figyelembe vettük. A publikálás módszerét ugyanis alapvetően meghatározták az utóbbi időkben felélénkült megyei archontológiai kutatások eredményei, amelyek mintapéldája a Zalai Megyei Levéltár kiadásában megjelent, teljességében mindmáig egyedülálló munka.14 Mindezek alapján az archontológiai adatsor közreadása mellett és előtt szükséges feladat a korabeli megye, valamint hivatalnokai működésének rövid áttekintése is, különös tekintettel a helyi sajátosságok kiemelésére.15 Fontossá teszi ezt egyrészt az is, hogy a 18. századi megyei közigazgatásra vonatkozóan sok esetben csak a 19. századi állapotokat visszavetítő, általános megállapítások állnak rendelkezésünkre, másrészt pedig, hogy egységes szabályozás híján a szokások vármegyénként, sőt, azokon belül korszakonként is igen eltérőek lehettek. PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE ARCHONTOLÓGIÁJA (1715-1750) _____________ A megye helyzete a 18. század első felében A bevezetőben említettek szerint Pest-Pilis-Solt vármegyében 1715-re helyreállt a rend, így az immár egyedüli közgyűlés és tisztikar hatásköre - a vonatkozó kiváltságok figyelembevételével - újra az egész megye területére kiterjedt.16 Nem változott a valamikor a 17. században kialakult járási beosztás (Kecskeméti, Váci, Pilisi és Solti járás)17 sem, egészen 1791-ig.18 11 PML IV. 1-j. (Borosy, Igazságszolgáltatási) 12 PML IV. 1-d. (Borosy, Közigazgatási) 13 Ezúton szeretném megköszönni Schramek Lászlónak, hogy az 1742. évi közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáinak kéziratát rendelkezésemre bocsátotta, valamint hogy munkámat észrevételeivel segítette. 14 Molnár 15 Turbuly, Héjjá, Bán. Az utóbbi két kiadvány prozopográfiai adattárat is közöl. 16 A megye területi változásai 1740-ig jól nyomon követhetőek az említett regesztakötetek mellékleteként csatolt térképeken (Borosy, Közgyűlési jegyzőkönyvek), amelyek digitális változata a DVD-kiadványon is megtalálható. (Á. Varga-Kenyeres-Tóth) 17 Pontosabban Pest megye Kecskeméti és Váci járásra osztása tehető - Szakály Ferenc kutatásai szerint - az 1656. év előtti időszakra. Szakály, 442. o. 18 Ekkor alakították ki az ún. Pesti járást. (1791. május 13.) 10
