Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
5. Balázs Gábor: Pest megye nemzetiségi összetételének változása az 1940-es években
PEST MEGYE NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA... az állásfoglalás született, hogy a törvény rendelkezéseitől eltérően a német nemzetiségűek névjegyzéke kiadható, de kizárólag olyan hatóságoknak, ahol nem forog fenn a visszaélés, a rosszhiszemű vagy téves felhasználás (egyéni érdek, egyoldalú pártszempontok stb. érvényesítése), vagy éppen a hivatalra történő hivatkozással a publikálás veszélye. A megállapodás értelmében ilyen névjegyzékeket helyi hatóságoknak nem volt szabad kiadni, mivel itt tág tere nyílt volna a nem megfelelő felhasználásnak.18 Hogy a névjegyzékek milyen feltételek mellett szolgáltathatók ki - a normális polgári berendezkedés szabályait követve a BM volt hivatott dönteni. Az értekezlet után Szekeres államtitkár azt kérte, hogy a német nemzetiségüekről minél előbb készüljön egy országos névjegyzék. A hivatal az értekezlet után azonnal hozzáfogott a német nemzetiségűek 1941. évi számlálólapjainak elkülönítéséhez és névjegyzékbe foglalásához. A munka jelentős részének elvégzése után jött Szekeres államtitkár következő kérése: a nemzetiségi jegyzék mellé készüljön egy nyilvántartás a német anyanyelvű személyekről.19 Végül 1945 decemberének végén megjelentek a Központi Statisztikai Hivatalban a Népgondozó Hivatal kiküldöttei, akik leszögezték, hogy a BM-nek és a Népgondozó Hivatalnak a kérdéses névjegyzékekre a kitelepítések gyakorlati végrehajtásánál van szüksége. Ilyen gyakorlati előkészítő lépések után látott napvilágot 1945. december 29-én a 12 330/1945. ME sz. rendelet a magyarországi német lakosság Németországba történő telepítéséről.20 A német telepítések A nemzetiszocialistákkal együttműködő németek felelősségre vonását és Kelet- Európából történő kitelepítését az 1945 nyarán megkötött potsdami egyezmény alapján hajtották végre. A magyar népbíróság mint háborús bűnöst halálra ítélte és 1946 áprilisában kivégeztette a Volksbund vezérét, Basch Ferencet is.21 A kitelepítés kérdéséről élénk vita folyt a koalíciós pártok között. A Nemzeti Parasztpárt heves nacionalista agitációt folytatott. A Magyar Kommunista Párt (MKP) lapja, a Szabad Nép arról írt, hogy a magyarországi németek több mint 90%-a hazaáruló. Ennek ismeretében megállapíthatjuk, hogy a német nemzetiségű emberek nagyarányú beözönlése a politikai pártokba tulajdonképpen egyfajta védelemkeresés volt ezekben az években.22 18 Tájékoztató feljegyzések a hivatalos statisztikai szolgálat rendelkezésére álló népszámlálási adatokról a magyarországi németek kitelepítése ügyében. KSH Thirring Lajos-hagyaték. In: Bank-Őze, 126. o. 19 Tájékoztató feljegyzések a hivatalos statisztikai szolgálat rendelkezésére álló népszámlálási adatokról a magyarországi németek kitelepítése ügyében. KSH Thirring Lajos-hagyaték. In: Bank-Őze, 127. o. 20 Magyar Közlöny. (211.) 1945. december 29. 21 Bellér, 188. o. 22 Tilkovszky, 170. o. 102
