Tanulmányok Pest megye múltjából IV. - Pest Megye Múltjából 15. (Budapest, 2012)
5. Balázs Gábor: Pest megye nemzetiségi összetételének változása az 1940-es években
A politikai hatalom tehát eldöntötte, hogy a KSH népszámlálási adatait veszik alapul a németek kitelepítéséhez. 1945. április 18-án délben a KSH II. osztályán megjelent a politikai rendőrség két kiküldöttje. Egy bizonyos Szepes csoportvezető aláírásával ellátott levél alapján, és igazolványaik bemutatása után kikérték a Pest vármegyei németek által lakott városok és községek népszámlálási lapjait. Három nap alatt szerették volna a szükséges névjegyzéket elkészíteni. Az elnök azonban utalt a törvényi akadályra, és a gyakorlati megvalósítás nehézségeire is felhívta a figyelmet. Amikor a hivatalvezetőt néhány nappal később, április 21-én a miniszterelnökhöz hívták kihallgatásra, személyesen értesülhetett arról, hogy a kormányfő sem járul hozzá a munka elvégzéséhez.14 A politikai nyomás azonban túl nagy volt, és a miniszterelnök végül engedett. A politikai rendőrség kérésére 1945 áprilisában és májusában a KSH Népszámlálási Osztályán a miniszterelnöktől Zöld Sándor államtitkár révén érkezett szóbeli engedély birtokában néhány hivatali alkalmazott segítségével ugyanis a politikai rendőrség végrehajtotta eredeti elképzelését: a Pest megyei községek 1941. évi anyanyelvi, illetve nemzetiségi alapon magukat németnek valló lakosairól névjegyzéket készített. A munka végeztével a jegyzéket a politikai rendőrségre vitték. Ezután a hivatal a kettős munka elkerülése érdekében a Pest megyei kéréseket a Belügyminisztériumhoz (BM) tette át elbírálásra, a nem Pest megyeiekkel pedig a miniszterelnökhöz fordult.15 A kormányfőt természetesen ilyen esetekben továbbra is tájékoztatni kellett. A nyilvántartások körüli politikai harc azonban tovább folyt. A 20 146/1945. I. BM sz. átirat úgy rendelkezett, hogy az anyanyelvi és a nemzetiségi adatokat belügyminiszteri engedély nélkül sem magánszemélyeknek, sem pedig hatóságoknak ne szolgáltasson ki a KSH. A rendelkezést Bibó István miniszteri tanácsos írta alá. Ekkor tehát a minisztériumban folyó belső harcok is napfényre kerültek egy pillanatra. A levél ugyanis utalt arra, hogy az adatok kiszolgáltatásának korábbi engedélyezése bizonyára az időközben a minisztériumtól eltávozott Zöld államtitkár személyes befolyására történt. Ő azonban, Bibó kritikája szerint, nem vette figyelembe, hogy ez országos statisztikai érdekeket sért, és egyúttal a későbbi bármilyen adatfelvételek őszinteségét veszélyeztetheti.16 Végül a különböző fórumok után a miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy az eredetileg három napra tervezett munka 1945. május 22-én befejeződjön. A Pest megyei német települések anyagát a kiküldöttek átlapozták és feldolgozták.17 Az ügyben 1945. október 24-én értekezletet tartottak. Ezen a Miniszterelnökség, a BM, az Igazságügyminisztérium (IM), valamint a KSH vett részt. Itt ismét az _______________________________________________________BALÁZS GÁBOR 1 4 Pest vármegyei városok és környék anyagának átlapozása és a német anyanyelvű és nemzetiségű népesség névjegyzékének készítése. In: Bank-Őze, 114. o. 15 A Miniszterelnökség 4184/1945. szám alatt engedélyezte ezeknek az adatoknak hatóságok részére történő kiadását. 16 Anyanyelvi és nemzetiségi adatok kiszolgáltatása. KSH Thirring Lajos-hagyaték. In: Bank- Őze, 118-119. o. 17 Pest vármegyei városok és környék anyagának átlapozása és a német anyanyelvű és nemzetiségű népesség névjegyzékének készítése. KSH Thirring Lajos-hagyaték. In: Bank-Őze, 116. o. 101
